Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-942. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségeiről
18 942. SZÁM. és ugyanakkor a letéteményező által az ő végrendeletét tartalmazónak ismertetik el. A 22. §. intézkedése kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen előnyzött végrendelkezési mód visszaélésekre felhasználható ne legyen; a 23. §. tartalma pedig abban leli magyarázatát, hogy az ily módon letéteményezett írásbeli magánvégrendelet, ha egyébként nem bir a megállapított alakszerüségi kellékekkel, csakis a kir. közjegyzőnél való letéteoiényezés és azon kijelentés által nyeri meg az alakszerüségi teljességet, hogy a letett okirat a letevőnek végrendeletét tartalmazza, — tehát egyrészről csak a letétel időpontjától lehet az ily végrendeletet érvényesnek tekinteni, másrészről pedig, ha az ily végrendelet a közjegyőtől visszavétetik, hatályát kell hogy veszítse, hacsak különben nem bir azon alakszerüségi kellékekkel, melyek az írásbeli magánvégrendeletre nézve előirvák. A 24. §. intézkedése a 12. és 18. §-okban foglaltakkal azonos indokon alapszik. IV. FEJEZET. 25 — 32. §§. A IV. fejezet a kedvezményezett végrendeletekről intézkedik. Egyrészről eddigi joflunk szabványainak is megfelelvén, azonban a szabatosság igényelte kellő meghatározásokkal, másrészről a nevezetesebb külföldi törvénykönyvek hasontartalmu intézkedéseinek figyelembentartásával van megállapítva, hogy kórvész és más oly járványok alkalmával, melyekéletveszélyesek és egyszersmind vagy ragályosak vagy rohamos lefolyásúak, továbbá háború alkalmával a szokottnál kevesebb alakszerűség mellett készített végrendeletek is mint kedvezményezettek kivételesen érvényeseknek ismertessenek el; azonban épen e kivételesség figyelembevételével a törvényjavaslat 29. §-a a kivétel igényelte rendkívüli helyzet megszűntétől számított 6 hónapot tüz ki azon véghatáridőtől, a melyen tul az ilyen kedvezményezett végrendelet elveszti érvényét, Eddig törvényeink a kedvezményezett végrendeletek közé sorozták azokat, melyekben a szülő kizárólag leszármazói javára rendelkezik, vagy a melyek jótékonyczélu hagyományozásokat tartalmaznak. A törvény ezen intézkedését egész merevségében fentartani alig mutatkoznék czélszerünek. Ha a szülő csupán gyermekei között tesz rendelkezést, de például öt gyermeke közül négyet a köteles részre szorítva, mindeniknek az örökség egy-egy tizedrészét hagyja, ötödik gyermekét pedig a hagyaték 6 /io részében részesiti, az előbb említett 4 gyermeknek a törvényes örökösödés szerinti osztályrésze épen ugy meg van csonkítva, mintha az örökhagyó idegenek javára rendelkezett volna; hasonlóan, ha a végrendelet jótékonyczélu hagyományok által a hagyaték nevezetes részét vonja el a törvényes örököstől, utóbbira nézve az eredmény ugyanaz lesz, mintha nem jótékonyczélu hagyományok rendelésével vagy az örökösödést tárgyazó más intézkedéssel vonatott volna el örökségének megfelelő része. Mindkét esetben ugyanazon tekintet, mely általában szükségessé teszi, hogy a végrendelkezés alakszerűségekhez köttessék, indokolja azt, hogy ezen alakszerűségek a jelzett esetben is fentartassanak. Ennélfogva a törvényjavaslat 30. és 31. §-ai szerint a kedvezményezett alakban tett végrendelkezés csak azon esetben érvényes, ha az örökhagyó a törvényes örökösödési rend teljes fentartásával csupán az örökösök közötti osztályt határozza meg, vagy ha jótékonyczélu s a rokonok vagy cselédség javára tett hagyományozások a hagyatéki tiszta érték egy tized részét felül nem haladják. V. FEJEZET. 32. §. A törvényjavaslat V. fejezete az öröklési szerződések és a halálesetre tett ajándékozások alakszerűségéről intézkedik.
