Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-965. Törvényjavaslat az erdélyi katonakórházakért 1875. évre fizetendő bértöbbletek fedezésére szükségelt póthitelről
224 965. SZÁM. De minthogy a katonaság által fizetett szabályszerű bérek a szerződésekben kikötött Összegeket nem fedezték: a hiány az akkor ott még fenállott országos járuléki alapból pótoltatott. Ezen kórházak helye, száma és az érettök legutóbbi szerződés szerint fizetett bérösszeg az •/. alatt levő rovatos kimutatásból tűnik ki. Ezen bérszerződések kötésébe mindenkor az illető kormányhatóság közvetve vagy közvetlenül folyt be; a mennyiben azokban részint mint egyedüli szerződő fél jelenik meg, részint pedig az illető város lépett ugyan szerződésre s azokat a kormány jóváhagyta, de a bértöbblet mindenütt az országos vagy úgynevezett járuléki alapból, illetőleg az államkincstárból fizettetett, a községi vagy városi pénztár hozzájárulása nélkül, miután e terhet az erdélyi községek azelőtt sem viselték. A honvédelmi minister, mint az előbbi kormányhatóságnak jogutoda, kénytelen volt ez ügyben ugyanezen álláspontját elfoglalni, s bár súlyt fektetett arra, hogy az illető háztulajdonossal ne az állam, hanem a város szerződjék, mind e mellett a bértöbbleteknek az államkincstárból való utalványozását, más alap hiányában elvállalni kénytelen volt. Az országos járuléki alapnak az 1868-ik év végével az általános adóalapba lett beolvasztása és azon körülmény miatt: hogy ezen czélra egyik minister költségvetésébe sem volt a szükségelt bérpótlék — összeg fölvéve s továbbá azon oknál fogva, mivel ízen összegek fizetését' sem a belügy, sem a pénzügyminister urak elvállalni nem akarták, azoknak fizetése — tekintettel az e tárgyban a m. k. belügy- és pénzügyministerekkel folytatott tárgyalások eredménytelenségére — mindaddig függőben maradt, még az illető háztulajdonosok által a m. k. államkincstár ellen támasztott birói keresetek folytán hozott Ítéletek az államkincstár tetemes kárára, nemcsak hogy a jogerőre emelkedtek, hanem azok már a végrehajtás stádiumába is jutottak. Az 1871. és 1872-ik években a honvédelmi minister költségvetéseinek tárgyalása alkalmával, részint a folyó, részint a múlt évekből származott bértöbblet hátralékainak fedezésére 38.000 frt az az: „harmiiicznyolczezer forint" szavaztatott meg ideiglenesen a képviselőház által. Az 1873-ik évi költségvetésbe általam a szóban forgó szükséglet fedezésére 38.000 frt újból felvétetett ugyan, de azt a képviselőház 1873-ik évi márczius 8-án tartott ülésében a honvédelmi tárczából törlendőnek s a közös hadügyi javadalom terhére átruházandónak mondotta ki. Addig is azonban, még ez ügy a közös hadügyministerrel ily értelemben rendezve lett, az 1874. évi VII. törvényczikk által a szóban forgó erdélyi katonai kórházak bértöbbleteinek fedezésére folyó évi február 17-én tartott ülésében a múlt évekből származott hátralékok kielégítésére 14.208 frt 66 kr, és az 1874-ik évre 12.914 frt 98 kr, összesen 27.123 frt 64 kr póthitelképen kivételesen engedélyeztetett. Egyúttal azonban utasíttattam, hogy az erdélyi katonai kórházak bértöbbletének fedezésére kiadott összegek megtérítését a közös hadügyministertől visszaköveteljem. Ezen utasításhoz képest az említett czimen eddig már kifizetett bérösszegek s a folyó év végéig még fizetendő összegeknek, az az 69.089 frt 83 krnak a közös hadsereg költségvetésébe leendő felvétele s megtérítése iránt a tárgyalást a közös hadügyministerrel megkezdvén, az 1875. évi közös költségvetésbe ez összeg már azon okból nem vétethetett fel, mert a delegatiók az 1875-iki költséget már megállapiták, azonban a hadügyminister késznek nyilatkozott az előlegezett összegeket az 1876-ik évi költségvetésbe felvétetni, s az azok fedezésére szükségelt pénzösszeget az országos bizottságtól mint póthitelt kérni, melynek engedélyezése esetére a kérdéses követelések még az 1875-ik év folyama alatt kiegyenlíthetők lesznek.
