Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-955. Az adóügyi bizottság jelentése, a bélyegilletékek- és dijakról szóló törvényjavaslat tárgyában

955. SZÁM. 187 A legmagasabb belépti dij meghatározásánál ott, hol páholyok is vannak, egy páholy ára, négy belépti dij értékével egyenlőnek tekintetik. Nyilvános helyen tartott tánczvigalmaktól, hangversenyektől, zene- és dalestélyektől és mindennemű előadásoktól akkor is bélyegilleték fizetendő, ha nem belépti dij mellett, hanem több rendező által összetett költségen tartatnak. Ez esetben a bélyegilleték egy részvény összegének, s ha a rendezők a költségekhez nem egyenlően járulnak, a legmagasabb részvény-összegnek25 °/

0-ából áll. 8. §. Budapestet kivéve, minden más helyen a 7. §-ban megállapított illetékeknek csak fele fizetendő. 9. §. A 7. és 8. §§-ban megállapított illetékek a napok száma szerint számíttatnak olyképen, hogy ha az emiitett vigalmak, előadások vagy mutatványok több napon át folytatólag tartatnak, az első három nap mindegyikén az illeték egész összege, azontúl pedig minden napon, a melyen még előadás, mutatvány vagy vigalom tartatik, az illetéknek csak fele fizetendő. 10. §. Az emiitett illetékek a hatósági engedélyért benyújtott kérvényre ragasztott bélyegjegyekkel rovatnak le és hatósági engedély csakis irott kérvényre adható. Oly esetekben is, midőn az emiitett czélokra hatósági engedély nem szükséges, köteles a vállalkozó vállalatáról a községi elöljáróságnak az előző §§. szerint bélyeggel ellátandó irott nyilatkozatban jelentést tenni. A szabályszerűen bélyegzett kérvények és jelentések jegyzőkönyvbe vezetendők, annak mellékletéül az engedélyező hatóságnál megtartandók s a pénzügyi igazgatóság küldöttének felhívására előmutatandók. 11. §. Midőn az előadások vagy mutatványok több hétre vagy hónapra engedélyeztetnek vagy jelentetnek be, megengedtetik , hogy a vállalkozó a bélyegilletéket hetenként előre fizethesse. A fizetés elmulasztása esetében a vállalat folytatása azonnal betiltatik. 12. §. Az illeték lerovása nélkül a 7. §-ban emiitett vállalatokra engedély nem adható; ha mégis kiadatik, a le nem rótt illeték kétszeres összege azon hatósági tisztviselőtől, ki az ily engedélyt adta, a közadók módjára hajtatik be. 13. §. Ha a 7. §-ban felsorolt vállalatok legfeljebb 20 kr belépti dij mellett vagy kizárólag közjótékonysági czélokra egyletek vagy magánosok által oly módon rendeztetnek, hogy a bevételekből a társulati tagok vagy rendezők magánhasznára semmi nem fordittatik, az azokra vonatkozó kérvények bélyegilletéke a fenálló szabályok szerint továbbá is 1 forintban állapittatik meg. 14. §. Szarvasmarha és lovak tulajdoni jogának igazolására a községek elöljárói vagy köztisztviselők által kiadott marhalevelek bélyegkötelesek. 24*