Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 103 vánja. Áz örökhagyó telekkönyvi jogainak átiratását már a telekkönyvi hatóság előtt kell kérni az örökösödési bizonyitvány alapján. Ha a hitelezők követelései a hagyaték értékét felülmúlják, a csőd elrendelését a csődbíróságnál kell kérni. Ha a birtokba helyezett valószínű örökös ellen az ellentétes érdekű igénylő örökösödési pert indít, a zárlatot a per birájánál kell kérni. Ezen esetekben az egyöntetűség kívánja, hogy ugyanazon jogorvoslatoknak legyen helye, melyek hasonnemü ügyekben általában előszabvák. A 131. §-t ezen indok teszi szükségessé. A mi azon végzéseket illeti, a melyeket a hagyatéki bíróság ezen minőségben hoz, azok tekintetében a jelen törvényjavaslatban foglalt felebbviteli szabályok kivétel nélkül alkalmazhatók. Mivel azonban nem lehet minden végzés ellen önálló jogorvoslatot engedni, szükséges volt a végzéseket a szerint megkülönböztetni, a mint azok a törvényjavaslat I. része vagy II. része szerint hozhatók. Az I. rész szerint hozható végzések közül kijelölhetők azok, a melyek ellen nem lehet önálló jogorvoslatot engedni, és a törvényjavaslat 128. §. ki is jelöli ezen végzéseket; de miután az I. rész szerint hozható többi végzések nem a szoros értelembe vett örökösödési eljárás keretébe esnek és sem egymással, sem a II. rész szerint hozható végzésekkel összefüggésben nincsenek, nem lehet a jogorvoslat használatát az örökösödési eljárás valamely stádiumához kötni, meg kell engedni az önálló jogorvoslatot, a mennyiben a 128. §. kivételt nem tesz. Például, ha a hagyatéki bíróság a 15. §. eseteiben a leltározást, a 17. §. eseteiben a zárlatot el nem rendeli, a 16., 18. §§. eseteiben a zárlatot fel nem oldja, vagy törvényellenesen oldja fel, a 28. és 72. §§. eseteiben a hagyatéki vagyonok eladását nem rendeli el, vagy azon szakaszok esetein rendeli el, a 42., 46., 79. §§. eseteiben a gondnok kinevezését, a 47., 53. §§. eseteiben a vagyon-elkülönzést megtagadja, az 51. §. eseteiben az elkülönzést fel nem oldja vagy törvényellenesen oldja fel, a 69. §. esetein kivül a végrendeleti végrehajtót elmozditja vagy a szakasz eseteiben el nem mozdítja: ezen esetekben a 128. §. nem tiltván az önálló jogorvoslatot, a hozott sérelmes végzések ellen a 130. §. szerint lehet önálló jogorvoslattal élni. Ezen végzéseket a II. rész nem érinti azért, mert azok hozatalához különös eljárási szabályok nem kívántatnak. Alkalmazást nyer azon általános szabály, mely minden kérvényre érvényes. A bíró a kérvényt a törvény rendelete szerint elintézi, s ha szükségesnek találja, a kérvény iránt a feleket elintézés előtt meghallgatja. De nem lehetett ezen végzéseket a 130. §-ban elősorolni sem, mert abból az következnék, hogy csak az egyenként elősorolt végzések ellen van jogorvoslatnak helye, pedig hozhatók lehetnek más végzések is, melyek ellen a jogorvoslatot a jogbiztonság veszélyezése nélkül nem volna tanácsos megtagadni. A törvényjavaslat II. részében foglalt rendeletek szerint hozott bírói végzések közül a következők azok, melyek által a felek jogsérelmet szenvedhetnek: 1-ször, azon végzés, melynélfogva a bíróság a 19. és 40. §§. eseteiben a mulasztás jogi következményét mondja ki (110. §.); 2-szór, azon végzés, melynélfogva a bíróság az öröklési bizonyitvány kiállítását elrendeli vagy megtagadja (111., 115. §§.); 3-szor, azon végzés, melylyel a bíróság az osztályt ideiglenesen megteszi, vagy megfordítva, az ideiglenes osztályos intézkedést megtagadja (122. §.); 4-szer, a hagyatéki gondnok számadását elintéző végzések (141. §.). A hagyatéki bíróságnak a törvényjavaslat II. része szerinti minden egyéb intézkedése csak ezen most emiitett végzések hozatalát készíti elő; azért elegendő, ha csak a végzések ellen engedünk