Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
94 943. SZÁM. Nem lehet az örökösökre hagyni az örökhagyó halálának bejelentését, mert azonfelül, hogy sok esetben, például, ha az örökös kiskorú vagy elmehiányban szenved, vagy távol van, lehetetlen volna az örökösnek a törvény rendeletét teljesíteni, annak is szükséges elejét venni, hogy az örökös mulasztása által meg ne hiusittassék azon czél, mely miatt a törvény a haláleset bejelentését elrendeli. Kivételt az általános szabály alól csak azon esetben lehet engedni, ha az örökség holttányilvánitás miatt nyilt meg. Erről rendelkezik a 87. §. utolsó pontja. Miután a törvényjavaslat elve egyrészről a birósági beavatkozást minél csekélyebb körre szorítani, másrészről a bíróságot eljárásában a gyámi hatóságtól függetlenné tenni; ezen elv következetes keresztülvitelében fekszik annak indoka, hogy a .87. §. szerint a gyámhatóságnak a halálesetről a község tartozik jelentést íenni azon esetekben, a melyekben ezt a gyámhatóság felügyeleti joga szükségessé teszi. A haláleset bejelentése legczélszerübben megy véghez a gyakorlatban már eléggé ismert haláleset felvételének beküldésével. A haláleset felvételére a községek minőségéhez képest különböző közegek alkalmazhatók; azért a közegek közelebbi meghatározása nem lehet törvény tárgya. Városokban és nagy községekben a törvényhatóság vagy helyhatóság bizhut meg egy vagy több tisztviselőt e teendővel, kis községekben a bíró és körjegyző teendője lenne a halálesetet felvenni. Ez iránt közigazgatási utón lehet intézkedni. A haláleset felvételére nyomtatott minta szolgál, melyre nézve a törvény a haláleset felvételének czéljához képest csak azt határozza meg, minő körülményeket kell szükségképen a haláleset felvételekor kinyomozni; a minta részletes tartalmának meghatározását azonban a [végrehajtó-hatalomnak hagyja fenn. A 87., 88. §§. nem tesznek különbséget azon tekintetben, vájjon az örökhagyó magyarországi vagy nem magyarországi honpolgár volt-e? Ha a haláleset Magyarországon történt, arról a bíróságnak minden esetben jelentést kell tenni. A 89. §. rendelkezik azon esetről, ha az örökhagyó Magyarország területén kívül halt meg. Ezen esetben a halálozás helyének községi hatósága nem kötelezhető a haláleset bejelentésére; hanem azt maga az örökös köteles bejelenteni. Itt azonban két eset lehetséges, az örökhagyó t. i. vagy magyarországi alattvaló volt, vagy nem volt, és Magyarországon csak vagyonnal birt. Első esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed azon esetre is, ha az örökhagyónak ingatlan vagyona nem volt; mig ellenben a második esetben a bejelentés csak azon esetben kötelező, ha az örökhagyó Magyarországon ingatlan vagyont hagyott hátra. E rendelkezésnek oka az, mert a magyarországi alattvaló az ország törvényeinek alá van vetve még akkor is, ha külföldön tartózkodik; mig ellenben a nem magyarországi alattvaló csak ingatlan vagyonára van az ország törvényeinek alávetve. A 90. §-hoz. Ezen szakaszról már a 13 —18. §§. indokolásánál volt szó. A 91 — 92. §§-hoz. A 91. §. azt határozza, melyik bíróság jár el mint hagyatéki bíróság. Nem lehet mindazon bíróságokat a hagyatéki biróság teendőivel megbizni, a melyeknek területén az örökhagyó vagyont hagyott hátra. Az eljárás czélja megkívánja, hogy a hagyatéki biróság teendői egy bíróságnál pontosittassanak össze s ezen bíróságot legczélszerübben lehet meghatározni
