Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-936. Az adóügyi bizottság jelentése a bor- és husfogyaszási adóról szóló törvényjavaslat tárgyában

936. SZÁM. 229 Ha e joggal ezen idő alatt nem él, a reá utalt adóátalányba beegyezettnek tekintetik. A felfolyamodvány azon pénzügyi igazgatósághoz intézendő, mely az évi adóátalányt kiszabta. A pénzügyi igazgatóság a község kifogásait vizsgálat alá veszi, és ha azokat alaposaknak találja, az adóátalányt azokhoz képest véglegesen állapítja meg. Ha ellenben a p. ü. igazgatóság a felfolyamodványnak vagy épen nem, vagy csak részben vél eleget tehetni, akkor az ügyiratokat saját véleménye kíséretében s az ügyben véleményadás végett általa választott két megbízottnak megnevezése mellett — további intézkedés végett — átteszi a törvényhatóság alispánjához, s erről a községet értesiti. Az alispán az illető községet szintén két megbízottnak a felhívás vételétől számított 8 nap alatt leendő megnevezésére felszólittatja s ezen mindkét részről választott bizalmi férfiak véleményének meghallgatása után megállapítja azon adóátalányt, mely a községre az illető év folyamában beszedés végett utalandó lesz. Az alispán határozata ellen felfolyamodásnak nincs helye. A p. ü. igazgatóságnak azonban, ha az alispán határozatát a kincstárra nézve károsnak véli, jogában áll, attól eltérve, a bor- és liusfogyasztási adót az illető községben béradás vagy közvetlen kincstári kezelés által szedetni be. Ha az illető község megbízottakat a kitűzött időben nem választ, az alispán a p. ü. igazgatóság választottainak meghallgatása után határoz. A község felfolyamodása iránti határozatnak meghozataláig a p. ü. igazgatóság által kiszabott adóátalányt a törvényszerű esedékességi részletekben fizetendő; ha azonban a kiszabott összeg leszállittatik, a fizetett adótöbblet a legközelebbi adórészletbe számítandó be. Ha pedig a kincstár az alispáni határozattal meg nem elégedve, a fogyasztási adót akár haszonbérbeadás, akár közvetlen kezelés által szedeti be, ezen ideig a község a fogyasztásért csak azon összeget fizeti meg, mely az alispáni határozattal megállapittatott. 3. §. A bor- és husadóra, nézve az 1868: XVII. törvényczikk által jóváhagyott árszabásban a krajczároknak az egyes adótételeknél előforduló törtszámai egész krajczárokká kerekíttetnek ki. Budapest fővárosban pedig a borseprő, továbbá a házi szárnyasok, a vadhús és vadszárnyasok jövőre fogyasztási adó alá vettetvén, a bor- és husadó jövőben az e törvény mellékletét képező „árszabás" szerint szedendő be. 4. §. A bor- és husadó iránti szabályok hivatalos összeállításának 45. §-a következőkkel toldatikmeg: „Budapesten a borseprő a fogyasztási adóvonalon való behozatalánál adó alá esik; forrásra legfeljebb 2% vanandó le, mely adómentesen marad; a seprőre pedig fehérbornál 6%, vörös bornál 4°/

0 számítandó és a koronkénti leszámítolásoknál kiderített seprőmennyiség az adóköteles borral együtt a mellékelt árszabás 10. tétele szerint adóztatandó meg. 5. §. A bor- és husfogyasztási adó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve fenálló, az 1873: XVI. törvényczikk által érvényben tartott egyéb szabályok, a törvényhozás további intézkedéséig érvényben maradnak. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.