Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-935. Az adóügyi bizottság jelentése a vadászatnak és vadászati fegyvereknek adóvali megrovatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

935. SZÁM. 223 7. §. Ha a vadászati jegy birtokosára nézve bármikor előáll a vadászati jegy kiadásának megtagadására az 5. §. h), c) és d) pontjai szerint szolgáló okoknak egyike vagy azok valamelyikének, vagy az a) alattinak a vadászati jegy kiadásakor létezése később bebizonyul, a vadászati jegy azonnal visszaveendő a nélkül, hogy e miatt annak birtokosa valamely megtérítést vagy kárpótlást igényelhetne. 8. §. A vadászati jegy, a 9. §-ban foglalt kivétellel, névre és személyre szól, csak egy személyre szólhat, másra át nem ruházható, a magyar korona országainak egész területén rendszerint egy évre, és pedig január 1-től deczember végéig érvényes, s ezen idő leteltével az előző szakaszokban körülirt módon a kiszabott illetéknek megfizetése mellett megújítható, s a vadászatnak az 1872: VI. törvényczikkben és Horvát-Szlavonországok külön törvényei által meghatározott módon és korlátok között leendő gyakorlására jogosít. Ily vadászati jegyek 3 évre előre is válthatók, az ez időre eső bélyeg-illetékek lefizetése mellett. 9. §• A vadak gondozására, vadászterületek őrzésére állandóan alkalmazott egyéneknek, valamint a lóháton bárminemű ebek használatával űzött vadászatnál segédszemélyek gyanánt szolgáló cselédeknek 3 évre adatik a 10. §-ban meghatározott bélyegilleték lefizetése mellett a vadászati jegy. Ezen bélyegilleték azon egész időre, a melyre a jegy szól, csak egyszer, a jegy kiadásakor fizettetik, s az által fizetendő, kinek szolgálatában a vadászati jegyet nyerő egyén áll. Ha a 3 év alatt a szolgálatban személyváltozás történik, ez esetben jogosítva van a gazda, illetőleg megbízottja a vadászati jegyet az újonnan szolgálatába állott egyén nevére kiigazitani, de köteles erről az alispánt, illetőleg székekben, kerületekben, vidékekben és Horvát-Szlavonországokban az ezzel egyenlő állású tisztviselőt azonnal értesíteni. Az e §-ban említett egyéneknek mindazonáltal, ha vadászatra használható lőfegyverrel vannak ellátva, valamint a lovas vadászatnál használt cselédeknek, az, a kinek szolgálatában állanak, vadászati jegyet mindenesetre szerezni köteles azon birságnak terhe alatt, mely a jelen törvényben azokra van kiszabva, kik jegy nélkül vadásznak. 10. §. A 9. §. határozata nem terjed ki a mezei gazdaságnál vetések, termények és állatok őrizetére alkalmazott egyénekre (csősz, juhász, pásztor stb.), kik mindazonáltal, ha vadászaton kapatnak, a jegy nélkül vadászókra kiszabott bírságot kötelesek fizetni, és annak pontos lefizetéseért másodsorban felelős az kinek szolgálatában az illető egyén áll. U- §• A vadászati jegyek különbség nélkül 12 forintos bélyeggel láttatnak el, ezen illetéknek előleges lefizetése nélkül ki nem szolgáltathatók; egyéb dij kiállításukért nem szedethetik. 12. §. Az állami és törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlői és az erdők és mezők felügyeletével megbízott személyek pedig