Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-934. Az adóügyi bizottság jelentése, a cseléd, eke, játék, kocsi és ló-adóról szóló törvényjavaslat tárgyában

212 934. SZÁM. 934. szám. Az adóügyi bizottság jelentése, a cseléd, teke, játék, kocsi és ló-adóról szóló törTényjayaslat tárgyában. Az adóügyi bizottság a t. képviselőháznak 1874. évi novemberhó 30-án kelt 4.220. számú határozata folytán tárgyalás alá vévén ezen törvényjavaslatot, jelentését a következőkben terjeszti elő. A bizottság azon szempontból kiindulva, hogy akkor, midőn rendkivüli körülmények folytán az állami szükségletek fedezésére az állam rendes bevételei már nem lévén elegendők, a polgárok adóképességét az állam fentartásának érdekében fokozott mértékben kell igénybe venni: első sorban bir jogosultsággal azon tárgyak megadóztatása, melyek az élet szükségeihez nem tartoznak, és melyek fogyasztása vagy használata csak az élet szükségeinek fedezése után fenmaiadó jövedelmi felesleg által szerezhető meg, — ezen javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, és a t. képviselőháznak is elfogadásra ajánlja. Azonban a bizottság eltévesztve látná a czélt, sőt a törvényjavaslat intézkedéseit visszahatásukban a kincstárra nézve károsoknak találná, ha oly tárgyak fogyasztása és használata vétetnék megadóztatás alá, melyek ezen ismételt megadóztatásuk által nemcsak az ipar és mezőgazdaság fejlődésére zsibbasztólag hatnának, de az egyéb adónemektől várt jövedelmet is annyira csökkentenék, hogy az állam javára positiv hasznot nyújtani képesek nem lennének. Ezen tekintetnél fogva a bizottság szükségesnek tartja a 2. §. a) pontjánál részletesen megjelölni azon cselédeket, melyek tartásáért adó fizetendő, nehogy a törvényben foglalt tág értelmű kifejezések téves magyarázata oly cselédek megadóztatására is vezessen, melyek nem kizárólag személyes szolgálatra, hauem a mellett még mezőgazdászati vagy iparüzleti czélokra is használtatnak; és szükségesnek tartja továbbá tüzetesen megállapítani azon kocsikat és lovakat, melyekért adó nem fizetendő. Ilyeneknek tartja a bizottsága 15. §. f) pontjában felsoroltakat, miután azok a jövedelmi (kereseti adó) kivetésénél már számba vétettek és azok külön megadóztatása okvetlenül az emiitett adó kivetésére káros visszahatást szülne; a 15. §. h) alatt emiitetteket, melyek megadóztatása a lótenyésztés fejlődését megakasztaná; végre a 15. §. g) második bekezdésében felsoroltakat, mint melyek a mezőgazdaság vitelére okvetlenül szükségesek. A bizottság által a 4. §-ra vonatkozólag a cselédek adótételeinek leszállítására tett módosítás indokául socialis viszonyainkra való tekintetek szolgáltak, melyek a törvényjavaslatban foglalt adótételeket túlságosaknak tüntetvén fel, azon aggodalomra jogosítanak, hogy azok alkalmazása a cselédek tömeges elbocsátását és ez által a kereset nélküli személyek szaporítását okozhatná; a 9. §. f) pontja alatt a bizottság által javasolt módositvány igazolva van azon indokok által, melyek ezen §. e) pontja alatt emiitett intézetek adómentességét kívánatossá teszik; a 17. §. 5. adófokozatában a bizottság a pusztákat is kívánja megemlittetni, mert nem tartja méltányosnak, hogy a városoktól gyakran több mértföldre távol fekvő pusztákon csak azért,