Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-927. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, az 1875-ik évi államköltségvetés IX. fejezete alatt, „Fiume” költség előirányzatáról - 1872-928. Magyar váltótörvényjavaslat

1)28. SZÁM. 113 és harmadik bekezdések bizonyos tekintetben kivételt képeznek az érintett általános elv alól. Az első kivétel az egyes váltói kötelezettségek önállóságán s a kereskedelmi törvény tervezetében is elfogadott azon tételen alapszik, melynél fogva a törvények coliisiója esetében a jogügyletek azon törvény szerint itélendők aieg, mely mellett jogliatálylyal bírhatnak. A tervezet e részbeni intézkedése egyrészről a belföldi nyilatkozatoknak bizonyos önállóságot kölcsönöz, s másrészről a belföldi nyilatkozatnak, mely az idegen s a legtöbb esetben nem ismert törvények alkalmazásából eredhetnék. Az utóbbi kivétel egészben ujnak nem tekinthető, az több európai törvényben, jelesen a porosz Landrecht-ben és a dán váltórendszabályban is alkalmazást nyert, s azon feltevésben alapszik, hogy a belföldiek külföldön is első sorban saját hazájuk törvényeire vannak tekintettel, nem lehet tehát ellenükre, ha külföldön kötött jogügyleteik a belföldi törvény szerinti elbírálás alá esnek, illetőleg, ha az ily ügyleteknek tekintet nélkül külföldi törvény intézkedéseire a belföldi törvény szerint joghatály tulajdoníttatik. Hogy a tervezet oly fontos kérdésekben, minők a 16. czikkben szabályoztatnak, a k. n. váltó­rendszabály intézkedéseitől el nem térhetett, az az általános indokolásban kifejtettek után csak termé­szetesnek tekinthető. 17. §-hoz. A k. n. váltórendszabály nem foglal magában intézkedés az iránt, hogy a váltójogok érvé­nyesítése vagy fentartása végett teljesítendő cselekvényeknek, mily időben, a napnak, melyek részében kell történniök. A porosz javaslat 84. §-a e tekintetben a szokásos üzleti órákat jelölte ki; de ez intézkedés a lipcsei tanácskozmányban főleg azért vettetett el, mert a íauácskozmány tagjai egyrészről e kérdést a jegyzői rendtartás körébe tartozónak tekintetnék és másrészről a partikuláris törvényhozá­sok e részbeni autonómiáját csonkítani már azért nem akarták, mert a váltócselekvények teljesítésére szolgáló óráknak esetleges eltérő megállapítása által a kereskedelmi forgalom érdekeit veszélyeztetve nem látták. Eltekintve azonban attól, hogy nálunk hasonló tekintetek fenn nem forognak, az idő kije­lölése már azért is szükségesnek mutatkozott, mert a váltói jogok gyakorlására és fentartására szolgáló cselekvények nem mindig tesznek jegyzői közbenjárást szükségessé; feltéve tehát, hogy az óvatolásra nézve a jegyzői rendtartásban történik intézkedés, még marad több oly cselekvény, mely ez esetben minden positiv dispositiőt nélkülözend. A német váltórendszabály határozatlan intézkedése az eltérő felfogást és eltérő magyarázatot nem zárja ki, mi a váltóforgaloni biztonságának csak hátrányára lehet; ugyanazért ezt czélszerübbnek látszott határozottan kimondani, hogy a váltó cselek vények a szövegben megjelölt órákban teliesitendők. A 17. ez. második bekezdésében foglalt intézkedés nálunk eddig is már alkalmazásban volt, miért is annak változatlan átvételét külön indokolni nem szükséges. 18. §-hoz. Az európai váltótörvények az egyes váltócsekvények teljesítésére átaíában a köznapokat jelö­lik, s egymástól csak annyiban térnek el, hogy inig némelyek a vasárnapra vagy ünnepre eső cselek­vény teljesítését a megelőző napon kívánják, mások azt a legközelebbi köznapra engedik halasztatni. Ez utóbbiakhoz csatlakozik a k. n. váltőrendszabály, melynek e részbeni intézkedését a tervezet 18. czikke is átvette. A váltók cosmopoliticus jellegével egyátalán meg nem férne, ha a törvény a különféle, hit­felekezetek ünnepeire tekintettel lenne s az azokon történt váltó-cselekvényeket érvényesnek el nem ismerné; mert ez által a kötelezettség teljesítését olykép halaszthatná el, hogy a legnagyobb zavarokra adhatna alkalmat, A váítókapcsolatban lévő személyek egyátalán nincsenek tekintettel előzőik vallására KÉPVH. EROMÁNT. 1872/75. XXII, 13

Next

/
Thumbnails
Contents