Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-927. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, az 1875-ik évi államköltségvetés IX. fejezete alatt, „Fiume” költség előirányzatáról - 1872-928. Magyar váltótörvényjavaslat

96 928. SZÁM. Ezen összegek oly esetben, midőn a viszkeresett más helyen lakik, azon váltófolyam szerint fizetendők ki, melylyel a viszkereső lakhelyéről a viszkeresett lakhelyére intézvényezett látra szóló váltók bírnak. Ha a viszkereső lakhelyéről a viszkeresett lakhelyére váltófolyam nem jegyeztetik, ez a viszkeresett lakhelyéhez legközelebb eső piacz folyama szerint számíttatik. A váltófolyam igazolására nézve a 96. §. határozatai szolgálnak irányadóul. 98. §. A 96. és 97. §-ok 1. és 3. pontjaiban foglalt határozatok által nincs kizárva az, hogy a viszkereső a külföldre intézett viszkeresetnél az ott megengedett magasabb tételeket számithassa; ugyanez áll jogában a külföldi viszkeresőnek is, ki belföldre intéz viszkeresetet, azon magasabb tételekre nézve, melyeket kiegyenlitenie kellett. 99. §. A viszkeresőnek jogában áll a viszkeresetre, követelése erejéig, viszváltót intéz vény ezni. Ez esetben követeléséhez számithatja a viszváltó értékesítésével járó alkusz — és a netaláni bélyegdijakat is. A viszváltó látra állítandó ki s közvetlenül a viszkeresett lakhelyére intézvényezendő. 100. §. A viszkeresett csak a váltó, az óvás és a nyugtatványozott viszkereseti számla kiadása mellett köteles fizetni. 101. §. A forgató, ki az utána következők közül valamelyiket kielégítette, saját és utódai hátiratait áthúzhatja. 102. §. Ha a váltót a kezes fizeti ki, ez váltói keresetet nyer az ellen, kiért a fizetést teljesítette. A többi váltókötelezettek ellen őt kereseti vagy viszkereseti jog csak annyiban illeti, a mennyiben azt kiért a fizetés teljesíttetett, fizetés esetében hasonló jog illetné. TIZENEGYEDIK FEJEZET. Váltói zálog- és megtartási jog. , Zálogjog. 103. §. A váltóbirtokos azon tárgyakból, melyek neki adósától kézi zálogkép átadattak, magát az esetben is váltói utón elégítheti ki, ha az adós időközben csőd alá került. E végből a váltóbirtokos, ha az adós kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz: 1. az ingóságokat a váltóeljárás szabályai szerint kielégítésére fordíthatja;