Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.
Irományszámok - 1872-918. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminister 1875-ik évi költségvetési előirányzatáról
918. SZÁM. 373 hányad esik a készáruk egységére, vagyis más szavakkal kifejezve, ha annyi kész gyártmány készíttetik, hogy az egyes gyártmányon nyerhető, a jelen viszonyoknál fogva igen mérsékelt nyereménykülönbzetek összessége a kezelési költségeket felülhaladja. Végtére a munkabérek is csak akkor szállíthatók le a legvégsőbb minimumra, ha teljes és lendületes üzem feltételeztetik, mi bővebb fejtegetést alig igényel. Az előirányzott veszteségnek egy további, a művezetésétől független oka a készáruknak jelenlegi hallatlan alacsony árai; önámitás vádjának elkerülése czéljából fel kelletett ugyanis az előirányzatba venni következő eladási árakat: Öntvényvas .......... 6 írt 70 kr. Pályasin 7 „ — „ Sin-mellékrészek 8 „ 80 „ Aruvas és bányapályasin . . 7 ,, 30 „ vámmázsánként. Azon esetben, ha sikerülne a gyártmányok kitűnő volta tekintetéből is az itt elősorolt áraknál átlagosan csak 22 krajczárral magasabbakat elérni, e csekély ár-emelkedés megszüntetné az előirányzat veszteségét, biztos kilátásba azonban ezt helyezni nem lehet. Azon viszony megvilágítására, a melyben a vasgyár a többi állami vagyonkezeléshez áll, csak a következők említtetnek. E vasgyár vészen a diósgyőri erdészeti hivataltói 97.324 mérő faszenet - 1 . frt .V krajczárral °" °^ ÍÍ7.713 frt *' •és 221 öl hasábfát 5 forint 88 krral 1.300 frt, összesen tehát 99.013 frt értékben. A vasgár értékesít tehát 18.760 bécsi öl bükkfát, melyet az állam különbénél nem adhatna. Minthogy pedig az erdőhivatalnak saját üzemköltségei, mint vágatás, szenelés stb. az egész értéknek 65. százalékát teszik, hozzájárul e vasgyár az erdőhivatal bevételeihez 34.655 forinttal, vagyis fizeti a fát tövön bécsi ölenként egy forint 84 krajczárral. • E mellett meg kell jegyezni, hogy ha a vasgyár faszén helyett morvaországi kokszot használna, •annak jelenlegi ára mellett a nyers vas mázsáját mintegy 10 krajczárral olcsóbban termelhetné. Hogy ez nem czéloztatik, az egyrészt tekintettel az állami erdészetre, mely a kérdéses 18.760 öl fát különben nem értékesíthetné, másrészt pedig azért történik, mert e vasgyárnak jelenleg még terményeinek kitűnő voltára fősúlyt kell fektetni, hogy megingatott hitelét visszaszerezze, mi faszénnel olvasztott nyers vas által könnyebben elérhető. Vasúti vitelbér fejében fizet a vasgyár túlnyomó részben a magyar állami vaspályának 89.930 frtot s minthogy a vaspályák saját üzleti költségei a vitelbérnek legfeljebb 50°/ 0 képezik, hozzájárul a vaspályák tiszta bevételeihez 44.965 forinttal. (Ezen 50% különben csak az összes költségekre vonatkozhatik; azon költségek, melyek a vitt sulylyal aránylag növekszenek, alig fognak 2 5°/ 0-nál nagyobbra számíttathatni és e szerint a vasútnak nyújtott előny 44.965 forint helyett 67.947 forintra tehető.,) Nyers vasvételre 143.778 forint szükségeltetvén, ezen összeg a tiszolczi állami vasgyár bevételeit fogja növelni, a mennyiben pedig e vasgyár az .egész nyers vas mennyiségét talán nem tudná kiállítani, a hiányzó rész a gömöri magán olvasztókból fog vétetni, mi által a mostani általános iparpangás mellett, ezekre nézve legalább némi könnyítés beálland. Végre felemlítendő, hogy az uj korlátolt előirányzatban és a munkabérek az altisztek járandóságain kivül kereken 140.000 forintra mennek, mely összeg az egész telepitvénynek ez évi szűk forrását képezi, és melynek legalább nagy része akkor is háramolna teherképen a kincstárra, ha a vasmű üzeme beszüntetnék, akár ideiglenes ellátás, akár valami Ínséges munka alakjában most a
