Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-869. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeiről

869. SZÁM.17 fentebbi esetekhez hasonló indokok nem forognak fenn, e költségek megtéritése nem lenne többé az államkincstár terhére elvállalandó. 5. §. Magyarország és a külföldi államok kőzött a betegek különös ápolása s a halottak eltemettetése körül, részint állami egyezmények, részint pedig a fenálló gyakorlat alapján e következő eljárás követtetik : I. A német birodalommal egy 1853. évj július 11-én Eisenachban kötött állam-egyezmény áll fenn, melynek határozatai szerint a szerződő felek mindegyike köteles arról gondoskodni, hogy saját területén a másik szerződő félnek oly segélyre szorult polgárai, kiknek gyógyitásra és ápolásra van szükségük, ebben ugyanazon elvek szerint részesittessenek, mint saját alattvalóik, mindaddig, mig az átvételre kötelezett államba való visszaszállittatásuk, saját vagy mások egészségére nézve, hátrány nélkül történhetik. Az ez által vagy a temetkezés által okozott költség megtéritése azon községtől vagy azon államnak nyilvános pénztáraiból, melyhez a segélyre szorult tartozik, nem követelhető. Azon esetre pedig, ha a segélyre szorult vagy helyette más, ki erre magánjogilag kötelezhető, a költséget megtéríteni képes, ezek irányában az igények fenmaradnak. A szerződő kormányok egymásnak kölcsönösen biztositják azt is, hogy az illető hatóság felszólítására, az országos törvények szerint kitelhető segélyt nyújtanak a végett, hogy azoknak, kik az említett költségeket viselték, e kiadások méltányos felszámítás szerint megtéríttessenek. Ugyanezen államegyezmény, mely egyedül a testi bajokban szenvedőkre nézve bírt hatálylyal, 1873-ban az elmebetegekre is kiterjesztetett. II. A vagyontalanok díjtalan ápoltatásának kölcsönös kötelezettsége az 1857-ben kötött egyezmény alapján némely svájczi kantonnal úgymint: Bern, Graubünden, Genf, Neufchatel, Swycz, Tessin, Waadt és Zugai áll fenn; hol csak is az ápoltak avagy azokért fizetni köteles rokonaik irányában lehet megtérítési követelést támasztani. A gyakorlat szerint továbbá az ápolási költségek különösen nem követeltetnek, e következő államokból: Észak-Amerika, Perzsia, Francziaország (kivéve az elmebetegek és gyógyithatlan betegek utáni költségeket), Angolhon, Belgium, Görögország, Török-Moldva, Oláhország és Montenegrótól. III. Az ápolási költségek az illető állam közpénztárából megtéríttetnek. Svájcznak — Argau, Appenczell (Külső Rhoden), Freiburg, Glarus, Gallen, Schaffhaasen, Szolothurn, Thurgau, Unterwalden (erdő felett), Wallis és Zürich kantonaiban 1857-ben kölcsönösen adott nyilatkozatok alapján. Olaszországnak velenczei tartományaiban. Oroszországban, mely azonban a lengyel felkelésben részt vett alattvalókért nem fizet, végül : IV. Az ápolási költségek a tapasztalás szerint kölcsönösen megtéríttetnek e következő államokban: Dánia, Svédország, Svájcznak, Appenczel, (Belső Rhoden) Basel, Unterwalden, (erdő alatt) és Uri kantonaiban, úgyszintén Olaszországban a velenczei tartományok kivételével. 7., 8., 9. és 10. §. Az 1724. évi augusztushó 22-én kelt királyi leirat, mely szerint minden község, saját szegényeiről tartozik gondoskodni, úgyszintén az 1871. évi XVIII. törvényczikk 131. §-a alapján eléggé indokoltnak mutatkozik, hogy minden község, az illetőségéhez tartozó vagyontalan gyógyithatlanoknak községi ápolásban és eltartásban való részesítése czéljábóli átvételére, más államokban is gyakorlatban lévő módon köteleztessék és általában mindazon költségek viselésére hivatva legyen, melyek KÉFVH. rBOMÁJiTT. 1872/75. xxi. 3