Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-869. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeiről

868—839. SZÁM. 11 leendő egyesítése módozatainak megállapítását azonban, minthogy ez más részletes tárgyalást igényel, külön törvényjavaslatnak tartottam fenn. Minthogy a jelen javaslatnak törvény erejére emelése után szükségessé válandó intézkedések megtétele, különösen némely megyei törvényhatóságok egyesítése az 1875-ik évi július hő 1-je előtt nem vihető keresztül, elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy a megyéknek a félévre eső egész javadalmazás az 1875. év első felére az állampénztárból szolgáltassák ki, s hogy ez által a közigazgatási költségek kezelése maradjon meg a jelenlegi alapon mindaddig, mig az uj törvény alapján létesítendő intézkedés életbeléphet; mert csak igy lehetséges a házipénztárak életbeléptetése a közigazgatás megzavarása nélkül. Nehogy azonban a különben is nagy mértékben igénybe vett államkincstárra az 1875-ik évben nagyobb teher háramoljék, mint a következő években, azon intézkedést hoztam javaslatba, mely szerint daczára annak, hogy a házipénztár csak 1875. július l-jén szándékoltatik életbeléptettetni, azon pótadó, melyet a törvényhatóságok kiveteudnek, vettessék ki az egész 1875-ik évre, s ennek fele téríttessék vissza az államkincstárnak annak fejében, hogy a 16. és 17. §§-ok szerint az 1875-ik évben a megyei közigazgatási költségek %-ed részét viseli. Ezen törvényjavaslatnak 1875. július l-jén leendő életbeléptetését azonban csak ugy tartom lehetségesnek, hogy ha ez az 1874-ik év folyamát emeltetik törvényerőre. * Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések által az állami költségvetésben évenként 1,896.336 frtnyi megtakarítás éretik el. Budapesten, 1874. november 5-én. Gr. Szapáry Gyula s. k., belügyminister. 869. szám. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeiről. I. FEJEZET. A költségek viselése. A nyilvános gyógy- és betegápolási, úgyszintén szülházi költségeket, a mennyiben azokat maguk az ápoltak vagyontalanság miatt megtéríteni nem képesek, a következők kötelesek viselni: a) a szülők gyermekeikért; b) a gyermekek szülőikért; c) hitvestársak egymásért; d) a cselédtartó és állandó munkaadó cseléde, illetőleg munkásáért 30 napig, fennmaradván visszkereseti joga az illető fizetni kötelesek ellen, ha csak e részben a cseléd vagy a munkással kötött egyezmény által ki nem elégíttetik; 2*