Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.
Irományszámok - 1872-888. A földadó-kataszteri bizottságnak jelentése a földadószabályozási törvényjavaslaton tett főrendi módositások tárgyalásáról
888. SZÁM. 115 fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös-kertek Tagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékény-termés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi- és igás-napszámra fordított kiadás vonandó le. Mulató-, disz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbevételével azon mivelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17. §. A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdővágatási forga (turnus) egész évsorozatának átlaga, — az erdei mellékhaszonvételeknél és szőlőknél az utolsó 15 év, — egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga az 1865 —1874. terjedő tiz évi időszak középáraiból számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobb mérvű építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a liatárvédek és a telek vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók. 19. §. A becslésnél, a fa kivételével, a termények árául az 1865—1874. terjedő tiz évi, — a fa árául pedig az 1855—1874. terjedő húsz évi időszak alatt fenállott középárak átlaga veendő. Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vitetnek, az illető piaczi, más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul, ha az eladás hordóval együtt történik, a hordó ára levonandó. 20. §. A megállapított ár helyben piaczczal biró községekre nézve minden levonás nélkül, más községekre nézve pedig a vitelbér levonásával alkalmaztatik. A vitelbér leszámítása oly községeknél, melyek rendes piaczaiknál közelebb fekvő hajózható folyókat, csatornákat vagy vasutakat használhatnak, azok állomásáig a tengelyi szállítási ár, azon tul a piaczig az illető közlekedési vállalatok részére megállapított árszabás szerint történik. Azon vidékekben, melyek e kiszámítási időszak folyama alatt vasúti összeköttetést nyertek a szállítási költségek ugy számitandók le, mintha a vasút már az egész idő alatt létezett volna. 21. §. Mihelyt a tiszta jövedelmi fokozatok az egész államterületre nézve megállapittattak, minden egyes földrészlet a mintaterekkel összehasonlittatván, azon minőségi osztályba soroztatik, a melyre nézve felállított mintatérrel leginkább megegyez. 15*
