Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

4 860. SZÁM. nyújtatott egy uj törvényjavaslat, de az igazságügyminister ur beható bírálat után nem találta magát arra indíttatva, hogy azt a törvényhozás elé terjeszsze. A szükség mindinkább égetőbb lévén, s időközben ugy a büntetőtörvénykönyv egyes tárgyait képező, valamint azzal szoros összefüggésben lévő matériák iránt törvényes szabályok alkotása halaszthatlanná válván: mindinkább érezni kellett a büntetőtörvénykönyv hiányát, melynek általános része az egyes intézkedéseket részint kiegészíti, részint korlátozza, s a mi nélkül sem büntető-intézkedések, sem ezekkel rokontermészetű szabályok helyesen nem állapithatók meg. Ez okból 1870. évi június havában ministeriumának egyik tagját bizta meg az igazságügyminister ur a büntetőtörvénykönyv iránti törvényjavaslatnak elkészítésével, mely megbízatás következtében, s a megbízatáshoz képest, mindenekelőtt az alapelveket tartalmazó munkálat terjesztetett elő. E tervezetnek egy része azonnal, némely része pedig a minister jelenlétében tartott tanácskozmány folytán megállapittatván, maga a munkálat röviddel a megbízatás után megkezdetett. Kedvezőtlen körülmények kikerülhetetlenné tevék, hogy a javaslat elkészítésével megbízott az igazságügyministerium közigazgatási teendőivel nagyobb mérvben foglalkoztassák, mi által a javaslatnak óhajtott gyorsasággal való elkészítése akadályoztatott. Időközben Horvát Boldizsár egészségi állapota miatt tárczájáról lemondván, az utána következő igazságügyministernek, Bittó Istvánnak, az 1870: XXXI., XXXII. és XXXIII. törvényczikkek szentesítése folytán, a legközvetlenebb és halaszthatatlan feladatát az első-foku kir. bíróságok és a kir. ügyészség felállítása, a szervezés és az ezzel összekapcsolt felszerelés, valamint az uj organismus által szükségessé vált törvényjavaslatok, szabályrendeletek és intézkedések elkészítése, illetőleg megtétele képezte, mely körülmény ismét hátráltatta a törvényjavaslat befejezését; míg végre a legsürgősebb szervezési, közigazgatási és egyéb feladatok bevégezése után a büntetőtörvénykönyv tervezetének elkészítésével megbízott ministeri hivatalnok más hivatali munkálatoktól felmentetett, s ezen intézkedés folytán 1872. évi augusztus havában a javaslat első szövegezése befejeztetett. Az országgyűlés megnyíltával az igazságügyministeri tárcza vezetésében ismét változás következvén be: a kész törvényjavaslatnak halasztást nem engedő sokféle munkálatok által félbeszakított átdolgozása csak az országgyűlési nyári szünidő alatt folytattathatott teljes erélylyel, s az a szünidő alatt be is fejeztetett. Az igazságügyminister teljes megnyugvással állithatja, hogy a javaslat készítésénél buzgalommal kerestettek fel mindazon források, és lelkiismeretesen használtattak fel, melyek egy helyes, s hazai viszonyainknak is megfelelő büntetőtörvénykönyv készítésére nézve irányadók. Folytonos és különös figyelem fordíttatott az 1843. évi javaslatra, s nem foglaltatott a jelen törvényjavaslatba egy tétel, egy megállapítás sem, mely ellenkeznék az 1843-ik évi javaslatnak megfelelő tételével vagy megállapításával, hacsak az eltérés szükségessége, gondos bírálat és egybehasonlitás után, kikerülhetetlennek nem bizonyult. Fájdalom, az 1843. évi javaslat nem emelkedett törvényerőre, s így nem eredményezhetett gyakorlatot, melynek megállapításai az átvizsgálást legbiztosabban tájékozhatták volna. Az mindenesetre tagadhatatlanul igaz, hogy az esetben, ha 1843-ban sikerült volna az eltérő nézeteket kiegyeztetni, vagy habár a javaslatnak csak anyagi része léphetett volna hatályba: ez által, a közvetlen áldásos eredményeken felül, a rendszeres codexek még eddig mindenütt bekövetkezett azon nagybecsű hatása is eléretett volna, hogy a tudományból és az életből származott törvény, tudományos buvárlatot, és elvekre határozott tételekre alapított gyakorlatot, szóval a törvénykönyvből kiinduló literatúrai, tudományos szellemet, és ettől áthatott gyakorlatot eredményezett volna. Ha ez megtörténik, ez esetben ma a 30 éves gyakorlat szentesítését megnyert törvény a legbiztosabb tájékozást adná az átdolgozásnál, s az elvek, a rendszer, az egyes intézkedések megállapítására egyrészről irány, de másrészről minden elméleti érvet felülmúló erő nyeretnék a gyakorlat