Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
168 860. SZÁM. mind kizárva mindazt, a mi kisérlet ugyan más szempontból, de nem az a büntetőtörvénykönyv értelmében s az ez alá tartozó esetekre, illetőleg cselekményekre vonatkozólag. Egy körülmény van még, mely elvi tekintetből figyelmet igényel. A kisérlet büntetendő vagy bűntelen volta nem függ oly mellékkörülményektől, melyek a cselekménynek a törvényben adott fogalmától különválaszthatók, vagyis melyek a tett után következnek be. A mi a büntetlenség feltételét képezi, az egybe van forrva magával a tettel, s nem egy később bekövetkező önálló cselekménynek eredménye. De épen ez okból nem egy külön intézkedésnek, hanem a fogalommeghatározásának tárgya a büntetendő és bünte len kísérletnek megkülönböztetése. A ki például mint tanú hamis vallomást tett, ha vallomását az utile tempus alatt visszavonja, a 214. §. szerint büntetlenné válik. A büntetlenséget eredményező körülmény ez esetben egy későbbi, magától a bűntett ismérveitől független, önálló cselekmény; mig ellenben a kisérlet léte vagy nem léte tekintetéből egyáltalán teljesen közönyös bármely későbbi, a tett jellegét megállapító ismérvek után bekövetkeztető önálló cselekmény. Ebben különbözik továbbá a criminális kisérlet a bevégzett, de nem consumált bűntett azon eseteitől, melyekben az eredmény, a cselekmény elkövetése után, a tettes által megakadályoztatik s ennek következtében a tett büntethető lenni megszűnik. Ezen szempontok képezik indokát annak, hogy a nem önkénytes elállása, a német birodalmi b. törvényköny kitételével, a legújabb időben létrejött valamennyi büntetőtörvénykönyvekben, min a belga, a zürichi s a baseli törvénykönyvekben, mind pedig az anstriai és az olasz javaslatokban, mint a kisérlet elválaszthatlan lételeme foglaltatott annak fogalom-meghatározásába. Különösen tanulságos épen e kérdésre vonatkozólag a belga büntetőtörvénykönyv előkészítésének és törvényhozási tárgyaltatásának története. A ministeri bizottság által előkészített s a kormány által előterjesztett törvényjavaslat ugyanis Bem tartalmazta a kérdéses feltételt; legalább nem oly világosan, hogy az a fogalom lényeges alkatrészét képezte volna. A második kamrának a törvénj r javaslat átvizsgálására kiküldött bizottsága ez okból hiányosnak találván a szöveget, azt következőleg indítványozta kiegészíttetni: „Ily a tentative, lorsque la resolution de commetre un crime ou un délit a été manifesté par des actes extérieurs formánt un commencement d'execution de ee crime ou de ce délit, et qui ríont été arrétés ou suspendus, que par des circonstances independentes de la volonté de l'auteur." Az utolsó feltételre vonatkozólag mondja jelentésében a bizottság: „Ez utolsó elemet az önök bizottsága a törvényszerűen büntethető minden kisérlet jellemező feltételének találja, s ez okból jelentésének különös részében indítványozza ezen feltételnek befoglalását a kísérletnek a 75. czíkkben adott fogalom-meghatározásába." Az olasz büntetőtörvénykönyv tervezete szintén a fogalommeghatározásában — a 71. czíkkben vette fel ezen feltételt, s az indokok ekként szólnak e mozzanatról: „A kisérlet fogalom-meghatározása a 71. czíkkben tartalmaztatik, a hol a tudomány megállapításához és azon szövegezéshez képest, mely hosszú és érett tanulmányok után az előbbi szövegekben is elfogadtatott, mindaz tartalmaztatik, a minek együttes létezése által állapittatik meg a kisérlet." A felhozott indokok és példák nyomatékosabbaknak találtattak, mint a német birodalmi büntetőtörvénykönyv illető szakaszainak megállapításánál irányadónak tekintett indok, s ez okból a kérdéses feltétel, egyezőleg már az 1843-ik évi büntető-törvénjavaslat 45. §-ban kifejezett eszmével, a kisérlet fogalmának elemei közé foglaltatott. Hátra van még a kisérlet kiterjedésének kérdése.
