Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

164 860. SZÁM. Továbbá a bűntett véghezvitelének lehetlensége ép ugy származhatik a tettes alkalmatlanságából, mint az eszközéből A bűntett nem hajtatna tik végre: mert a tettes nem birt azon képességgel. hogy azt megtehesse, a mi erre nézve szükséges lett volna. A ki mást meg akar ugyan lőni, de a roszul töltött puska nem sült el s nem is sülhetett volna el, ép oly kevéssé lett volna képes a büntettet elkövetni, mint a ki töltetlen puskát használna valakinek meglövésére. A felhozott esetek megfelelnek az eszközök alkalmatlan vagy elégtelen volta tekintetében, a tudományban tárgyalt s a gyakorlatban sokféle alakban előfordult kérdések körüli controversiáknak. E controversiák képezik annak okát, hogy az ujabbkori törvények az eszközök nem alkalmatos vagy nem elégséges voltáról, az absolut vagy relatív alkalmatlanságról, mely utóbbi az eszköznek nem elégséges mennyiségben s a czélnak meg nem felelő módon használatát is magában foglalja, szabályokat nem állapítanak meg. A bűntettnek meg kell kezdve lenni; e nélkül nincs kísérlet; ebből következik, hogy az eszköznek olyannak kel! lennie, hogy a megkezdés lehető legyen. A törvénynek ezen általános szabálya elég arra nézve, hogy a bírónak irányul szolgáljon. A concret eset s igy a véghezvitel lehetőségének vagy lehetetlenségének az eszköz szempontjából való megítélése, a biró feladatát képezi. Az 1843. évi törvényjavaslat 121. §-a intézkedik azon esetről, melyben a gyilkosság, a szándékos emberölés eredményes bevégzése csak azért nem sikerült, mert annak kivitelében, a tettes hirtelenkedésből, tudatlanságból vagy tévedésből azon eszköz helyett, melyet alkalmazni akart, s mely csakugyan czélszerü lett volna, más, nem alkalmatos eszközt használt. Ezen szakasz hivatkozása a 126. §-ra, s ez utóbbinak hivatkozása a 116. 112. és 123. §§-ra, valamint a XII. fejezetre kissé nehézzé teszik a szöveg értelmének és horderejének megállapítását, különösen a „nem alkalmatos eszközök* használata szempontjából. Nevezetesen niucs megmondva a 121. §-ban. hogy e szakasz csak az esetben alkalmazandó-e, ha az alkalmatlan eszközök használata nem eredményezte ugyan a gyilkosság, illetőleg a szándékos emberölés bevégzését; de eredményezte a súlyosabb testi sértést vagy pedig a megsértettnek 30 nap utáni halálát? vagy pedig az esetben is alkalmazandó-e, ha sértő eredmény egyáltalán nem következett be. A badeni törvényjavaslat 98. §-a, mely közt és magyar kortársa közt, a mint ezt a mindkettőben használt szavak ugyauazonossága mutatja, szoros összefüggés létezett, akként intézkedik, hogy „a távoli kísérlet büntetése alkalmazandó azon esetben is, ha a tettes a szándékol: cselekmény véghezvitelére hirtelenkedésből (aus Uebereilung), tévedésből (Irrthum) vagy véletlen kicserélés folytán azon eszköz helyett, melyet alkalmazni akart s mely valódilag alkalmatos is, más eszközt használt." A javaslat ezen intézkedése, mely bizonyos megszoritással átment a törvénybe is és annak 110. §-át képezi, nem enged kétséget az iránt, hogy e rendelkezés csakis az eredménytelenség, esetleg a concursus ideális szempontjából a 110-ik §-ban meghatározott büntetésnél enyhébb büntetés alá eső eredmény esetében alkalmazandó; minden más bűnös eredmény azonban, nem ezen, hanem a súlyosabban büntetendő bevégzett cselekményre megállapított szabály alá esik. A valószínűség a mellett harczol, hogy a magyar törvényjavaslat 121. §-ának is ez az értelme; de ámbár ez által több nehézség megszűnik, kifogástalanná még sem válik sem a badeni, sem a magyar javaslat. Ha t. i. azon körülmény, hogy az eszköz teljesen alkalmatlan volt s ennek folytán semminemű sérelem nem állott be, nem teszi büntetlenné a tettet; ez esetben teljes joggal támasztható azon kérdés: mi indoka van annak hogy mégis büntetlenség áll be, ha azon eszközön kivül, melyet a tettes használt s mely a büntet véghezvitelére alkalmatlan volt, alkalmatlan volt egy másik eszköz is, melyet nem használt ugyan a tettes, de melyet használni akart ? Miben rejlik a criminilisticai motívum, mely azon rendkívüli nagy különbséget elhatározza, a mely szerint nem bűnös és nem büntettetik a tettes, ha két eszköz közt volt választása; ellenbe n