Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 117 azokat, az ezen combinatióból eredményülő potentiát esetenkint jelölje meg, hanem azon átalános keretben intézkedik, melyben a törvényhozásnak mozognia lehet, a nélkül, hogy nagyon is igazságos és nagyon is részletes akarván lenni, az elérhetetlen utáni törekvésben — épen az ellenkezőjét érje el annak, a mit elérni szándékában volt. Az utolsó alinea következetes keresztülvitele azon eszmének, mely a határozott ideig tartó szabadságbüntetés leghosszabb tartamának megállapítására nézve irányadónak fogadtatott. Ha a szabadbüntetés 15 éven felül káros, akkor az nem hosszabbitható a pénzbüntetés behajthatatlansága miatt sem. Tizenöt éven felül csak az élethosszig tartó fegyházra itéltnek büntetése tarthat: minden egyéb esetben — a bűnhalmazatot is ideszámítva, ezen idő végső határpontja a szabadságbüntetés tartamának. A szigorú, merev igazság egy bizonyos ponton tul igazságtalansággá válhatik, s ez volna az eset, ha az — állam — tudva, hogy mindenik nap. melylyel valaki 15 éven tul fegyházban tartatik, ennek testi és lelki ártalmára van, azt mégis azon időn tul is néhány hónapig a börtönben tartaná az egyént azért, mert nem volt vagyona, hogy pénzbeli kötelezettségének eleget tegyen. A fontosabb ok, mely a 15 évet állapította meg véghatárul, ha nem is szünteti meg a pénzbüntetést, de nem engedi annak helyébe — a szabadságbüntetést alkalmaztatni. A 15 évi büntetés absorbeal mindennemű szabadságbüntetést, az életfogytig tartó fegyházon kivül. Ez az érintett intézkedés egyszerű értelme és ezen értelem annak magyarázata és indoka is egyszersmind. Az 56 — 60. §§-hoz. 56. A jelen törvényben meghatározott esetekben, a szabadságbüntetésen fölül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés együtt vagy külön állapítandó meg. 57. §. A hivatalvesztésre itélt elveszti: a) a kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalát vagy szolgálatát, úgyszintén közhatósági megerősítés folytán viselt hivatalát, szolgálatát vagy állását; b) ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári vagy nyilvános tanítói állását; c) gyámi vagy gondnoki minőségét; d) a közhatóságtól nyert czimeit vagy rendjeleit. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése abban áll, hogy az erre itélt: 1. nem lehet tagja az országgyűlésnek; 2. törvényhatósági vagy községi képviselőtestületnek; 3. nem lehet esküdt: 4. országos képviselői, törvényhatósági vagy községi választásoknál nem bír választói joggal. 58. §. A hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itélt, szabadságbüntetésének kiállása után, közhivatalra vagy közhatósági megerősítéstől függő hivatalra, állásra vagy szolgálatra azon időtől fogva ismét alkalmazható, a melyben politikai jogait gyakorolhatja. A szabadságbüntetését Mállott szülő mindazonáltal, a gyermekei feletti gyámság, illetőleg gondnokság átvételében, a jelen törvény által nem gátoltatik. Ha pedig az ítélet csupán a hivatalvesztés mellékbüntetésére szól, ennek tartamára nézve, az 59. §. rendelkezései szolgálnak irányul. 59. A politikai jogok felfüggesztésének tartamát a bíróság határozza meg. Ezen idő vétség esetében 1 évtől 3 évig, bűntett esetében pedig 3 évtől. 10 évig terjedhet sa szabadságbüntetés befejeztével kezdődik. A szabadságbüntetés alatt lévőnek politikai jogai, a nélkül, hogy az ítéletben kimondatnék, 6 törvény erejénél fogva fel vannak függesztve.
