Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

108 860. SZÁM. •a 91. §. második bekezdésében foglalt szabálynak s ez okból tétetett a börtön legmagasabb tartama 10 évre, mely azonban a 91-ik és 98-ik §§. kivételes eseteiben még 5 évvel felemelhető. A börtönbüntetés minimuma igazolva van az által, hogy ez az államfogházon kivül —- a legenyhébb neme a bűntett büntetésének s hogy ez okból keretének olyannak kell lennie, melyben a büntettek legkevésbé súlyos fajai számára is fel lehessen található az igazságos büntetés, nehogy a bíró kénytelen legyen — sok esetben vétséggé minősiteni a cselekményt, melyet a törvény — annak objectiv ismérvei szerint bűntettnek nyilvánított. A 26-ik §-ho z. Fogházbüntetés 5 évnél hosszabb és hónál rövidebb tartamra nem szabható ki. A leghosszabb elzárás 1 évig, a legrövidebb 24 óráig tart. Az ezen szakaszban foglaltak külön indokolás tárgyát nem képezhetik. A 27. és 28. §-hoz. 27. §. Pénzbüntetés vagy mint önálló büntetés vagy mint mellékbüntetés 1 fiitól 4.000 frtig szabható ki. , 28. §. A pénzbüntetés azon bíróság területén létező közkórház vagy szegények alapjára fordítandó, mely az azzal büntetett cselekmény felett, első fokban ítélt. A törvényjavaslat nem ismer confiscatiót. A büntetés ezen nemével mely egy kitűnő tudós tapasztalata szerint azt eredményezte: „hogy az emberek vagyona nem azért confiscáltatott, mert büntettet követvén el, e miatt elitéltettek, hanem megfordítva azért Ítéltettek el, hogy vagyonuk confiscáltassék" a büntetés ezen nemével végkép szakított a civilisatió. Ettől lényegesen különbözik a 61. és 62. §§-ban megjelölt tárgyak lefoglalása, valamint a pénzbüntetés is. Ez utóbbi igen czélszerü büntetési eszköz, csakhogy ámbár közbüntetést képez — ne az állam gazdagodjék általa. A törvényjavaslat 27. §-a ezt czélozza. Az összeg tekintetében öszhangzásban áll a törvényjavaslat Magyarország oeconomikális viszonyaival. E tekintetben az egyének vagyoni viszonyai szerint kell változnia a büntetési tételeknek,, hogy lehetőleg egyaránt éreztessék a büntetés a szegény, mint a gazdag bűntettes által. E szempontból nem tétetett a törvényjavaslat általános részében különbség a bűntett vagy vétség miatt megállapítható összeg tekintetében; erre vonatkozólag a különbség az egyes büntetendő cselekményekre indítványozott büntetési tételeknél állapíttatott meg. Némely helyen nem tétetett ki a minimum, ennek oka az imént kiemelt körülményben rejlik; más esetekben a minimum is megállapittatott, mert ezen esetekben a büntetésnek érzékenynyé tétele azt látszott javasolni, hogy a lejebbszállitás korlátoztassék. A 29—35. §§-aoz. 29. §. A fegyházbüntetés kivétel nélkül országos fegyintézetben hajtatik végre. 30. §. A fegyházra ítélt (fegyencz) az arra nézve megállapított s az igazgatóság által kijelölt munka teljesítésére szorítandó s a 31-ik §-ban meghatározott idő alatt éjjel és nappal, azontúl pedig éjjel magánelzárásban tartandó. Mindenik fegyencz fegyenczruhál tartozik viselni, a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik, s ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve. Fegyintézeten kívül közmunkára csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha elkülönítésük a többi munkásoktól lehetséges.