Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

104 860. SZÁM. a hibás tervezés vagy rósz épités következtében összeomlik az építmény vagy beszakad a mű. De az orvosra nézve sem áll, — különösen falun, — hogy azok között választani lehetne. Két vagy több orvos még kisebb városokban is alig találja fenállhatását biztosítva, s ha ily helyen már letelepedett egy tudatlan vagy gondatlan orvos: egy másik, a ki talán áldásosán működnék, alig fog ott letelepedni, s alig határozandja el magát annak bevárására, mig a közönség meggyőződik, hogy az előbbi orvos nem bir a kellő szakértelemmel. De nemcsak a tudatlanság, hanem a gondatlanság ellen is sikeres büntetési nem az, a mely a 60., illetőleg a 280. és 299. §§-ban inditványoztatik. A szellem energiájának felébresztésére nincs hathatósabb eszköz, mint a gondatlanság miatti felelősségnek fokozása, mint annak tudata, hogy a gondatlanság következményeiért nemcsak néhány havi fogsággal, hanem hosszú tanulmány által szerzett szaktudományának gyakorlatától való eltiltással bűnhődik a vétkes. A legtöbb európai törvényhozás belátta az ilynemű mellékbüntetés hasznosságát, s hasonló intézkedések csaknem mindenütt felvétettek a törvényekbe. Hazánkat illetőleg, szemközt az ipartörvénynek fenn kiemelt szakaszaival, a törvényjavaslat 60. §-ában megjelölt határozvány következetlenség nélkül nem is volt mellőzhető. Mert ha a cselédszerzők, a kik az erkölcsiség ellen bűntényt vagy vétséget követnek el, az ipartörvény 91. §-a szerint az iparág folytatásától eltilthatok, rogy maradhatna kevesebb oltalom alatt az emberi élet az azt veszélyeztető tudatlan orvos vagy építész ellenében? Egyébiránt ezen mellékbüntetés sem fosztja meg végképen az elitéltet szakmája gyakorolhatásától, sőt a különös rész illető helyein 280., 299. §§. tág terjedelmű utasítás tartalmaztatik, mely a mellékbüntetésnek az eset változatosságához alkalmazását és módosítását biztosítja. A pénzbüntetés, bizonyos büntetendő cselekményeket tekintve, gyakran hatályosabb, mint a szabadságbüntetés. Különösen a nyerészkedésből származó és a hirnév elleni büntetendő cselekmények esetében a pénz, mint mellékbüntetés jelentékeny előnynyel bir, s igen sok esetben érzékenyebben hat, mint a fogság. A büntetés ezen nemének alkalmazása épen a tapasztalatok után a legújabb időkben mindinkább tágabb kört foglal el. Magyarországban már a régibb törvények és a törvényes gyagyakorlat szerint alkalmazásban volt és van a birság ugy is, mint fő-, de ugy is, mint mellékbüntetés, a jelen javaslat csak fentartja e büntetési nemet, és szabályozza azt a mostani társadalmi viszonyokhoz alkalmazott módozatok és feltételek által. A pénzbüntetés jogi természetének megítélésére nézve megjegyzendő, hogy ez, a javaslat értelmében, nem magánbüntetés, hanem közbüntetés épen ugy, mint a fogság, mint a fegyház, melyet a törvény megsértése miatt az állam irányában ró le a bűnös, habár a fizetett összeg nem az állam pénztárába foly. Különbözik tehát a magánbüntetéstől, a kártérítéstől, sőt a büntetésképen a sértett fél részére bár a büntetőtörvény erejénél fogva köteles fizetéstől is. Ez utóbbiak mindég magánbüntetések, mig a mellékbüntetés, akár pénzbeli, akár másnemű legyen, mindég közbünteíest képez. A 20. §-hoz. A büntetések nemei következők: 1. halál; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön; o. fogház; 6. elzárás; 7. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az §5. és 6. pontok alattiak pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók.