Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.

Irományszámok - 1872-823. 1874. évi XXVIII. törvényczikk a temesvár-orsovai vasut kiépitéséről

.853. SZÁM. 97 vidék vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzése czéljából az engedélyes által bemu­tatandó terveket, azoknak műszaki megvizsgálása és helyszíni szemlék, a törvényes közigazgatási vonalbejárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetről-esetre végrehajtott vizs­gálat alapján megváltoztatni. A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő vál­toztatások által azonban a meghatározott pálya-nyom változást nem szenvedhet. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a rész­lettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pá­lyatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt-és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megen­gedése a kormánytól lesz kikérendő. Ugyancsak jogában álland a kormánynak az építési munkákat megindításuk után is a fentebb elősorolt érdekek szempontjából azok felülvizsgálatáig bármikor megváltoztatni. Minden, akár a kormány kívánatára, akár az engedélyes kérelmére engedélyezett, s a felül­vizsgálatig tett változtatások költségeit az engedélyes köteles viselni. Egyébként az építésnél is a fenálló építési és rendőri szabályok szerint kell eljárni; kiköt­tetvén nevezetesen, hogy meglévő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezen utak helyett uj utak elő nem állíttattak, vagy legalább, mig ideiglenes utakról (az illető hatóság beleegye­zésével) gondoskodva nincsen. Ha a felülvizsgálat után kitűnnék, hogy a pálya építése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapított ut-átjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit, a felülvizsgálat után is, saját költségeire teljesíteni köteles leend. 3. §. A pálya alépítménye csak -egynyomu sin-ut számára készítendő; a társulat azonban jogo­sítva van a kisajátítást a vonal egész hosszában, vagy annak csak egyes részein annyi térfogatra terjeszteni ki, a mennyi egy kétnyomú sin-uthoz megkívántatik. Az esetleg építendő alagutak már most két vágányra építendők. Az első vágány számára szükséges munkálatok azonban ugy létesítendők, hogy azok által a második vágány kiépítése se ne gátoltassék, se költségesebbé ne tétessék. Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem két egymásra követ­kező éven át évenként s mértföldenként 150.000 o. é. frtot ezüstben meghaladt, köteles az engedélyes a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül a felhívástól számított három év alatt egy második vágányt letétetni. 4. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy, a mennyiben más pályák beszakadása, pálya­udvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető tár­saságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 5. §. A kisajátítási jog az 1868. évi LV. törvényczikk értelmében az engedélyezett pálya kiépí­tésére, az engedélyesnek megadatik. KÉPVH. KOMÁNT. 1872—75. XIX. 13

Next

/
Thumbnails
Contents