Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-779. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

«2 779. SZÁM. 78.. §. A 75, §-ban megnevezett fegyelmi biróság tagjai, a közvádló vagy vádlott kifogása folytán, «sak a polgári törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 24. §. utolsó" bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye. 79. §. ' A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kivánatára, vagy magánosok panaszára, vagy valamely biróság, királyi ügyész, avagy egyéb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. : A hozandó határozat a kamara ügyészének, a kamara székhelyén lévő királyi ügyésznek, és a vádlott ügyvédnek minden esetben, és ott, a hol panaszló magánfél van, ennek is kézbesítendő. Ezen határozat ellen minden érdekelt fél élhet felebbvitellel, a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt. 80. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére az elnök a kamarának egyik tagját, mint vizsgáló biztost, küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal sohasem bizathatik meg. 81. §• A vizsgáló-biztos kihallgatja a vádlottakat, a panaszlót, illetőleg érdekelt feleket;- szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait, sőt azokat le is zárolhatja, és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál. A mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszközléseért a vizsgáló-biztos az illetékes bíróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni, és a biztost a kitűzött határnapról értesíteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések és azok megesketése iránt indítványt tehet. A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, ha vallomásuk döntő befolyással birni látszik, és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők. 82. §. A vizsgáló-biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet, és ezt a vizsgálat befejezése után, az összes iratokkal együtt, a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze szintúgy, mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak Megészitését kívánhatják. Ha ez iránt a kamara ügyésze és a vizsgáló-biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz, mely határozat ellen felebbvitelnek nincs helye. A vádlott is, ha magát a vizsgáló-biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást. 83. §. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezése, illetőleg kiegészitése után, az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt, köteles indítványát, az öszzes iratokkal együtt, a fegyelmi biróság elnökének benyújtani.