Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-779. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

779. SZÁM. 57 47. §. Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviselést megtagadni oly ügyben, mely meggyőződése, vagy a fél kijelentett szándéka szerint mások jogainak kijátszását czélozza; továbbá nem szabad az ügyvédnek ugyanegy időben s ugyanazon vagy azzal lényeges összefüggésben álló ügyben mindkét felet képviselni, valamint oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. 48. §. Az ügyvéd köteles az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat hiven őrizni, a történt behajtásról a felet rögtön értesiteni, és azokat a félnek kívánatára és annak utasítása szerint azonnal kiszolgáltatni. Ha az ügyvéd az ily pénzt vagy értéktárgyakat más czélra fordította: mint sikkasztó, a tüntető bíróság által, ha pedig büntető eljárás utján a sikkasztás megállapítható nem lenne, fegyelmileg fenyítendő. 49. §. Az ügyvéd az elvállalt ügyekben köteles hiven eljárni, és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontossággal megtenni, és minden ügyre nézve rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügy állása abból mindenkor kivehető legyen. A megbízótól nyert utasítások külön írásba foglalandók. Továbbá köteles az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb utón tudomására eső tényeket, a melyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Ily tények felől tanúskodni nem köteles, sőt ügyfelének beleegyezés nélkül tanúskodásra nem is bocsátható. 50. §. Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedőket is képviselni. A képviseletet csak akkor tagadhatja meg: a) ha a kirendelt ügyvéd az ellenféllel negyedíziglen rokon vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja avagy gyámoltja, avagy ha avval bérleti viszonyban áll; b) ha közvetve vagy közvetlenül érdekelve van; c) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli; d) ha lakhelyén kivül székelő bíróság előtt indítandó meg a per; végre e) ha ily képviseletekkel máris aránytalanul terhelve van. A dijakat csak annyiban igényelheti, mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél bármikép vagyonhoz jut. 51. §. Ha az ügyvéd a bíróság által a per folyama alatt gondnokul rendeltetik: a megbízást elfogadni köteles, az előbbi §. a)—e) alatt felsorolt esetek kivételével. 52. §. Az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bir megbízójának védelmében, de ugy bíróságok, mint hatóságok előtt mindenkor az 1868. LIV. törvényczikk 118. §. rendeleteit az abban foglalt következmények terhe alatt megtartani köteles. KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XVIII. 8