Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-779. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

52 779. SZÁM. 19. §. Az ügyvédi karaarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására az ügyvédek jogainak megvédésére, és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésreé; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, s korszerű reformok étetbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre. Ezenkívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot, a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják. 20. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a közgyűlés, a választmány vagy az elnök által intéztetnek el. 21. §. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. az ügyrend megállapítása; 2. a választmány megválasztása; 3. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása ; 4. a költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása; 5. az évi számadások felülvizsgálása ; 6. a választmány határozatai ellen beadott felebbezések elintézése (29. §.) 7. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó indítványok, vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminister által közlött javaslatok tárgyalása, és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése. 22. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: az elnökből, ki egyszersmind a kamara elnöke is, s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolcz választmányi tagból, és négy póttagból. A rendes tagok közül legalább háromnak, és a póttagok közül legalább egynek a kamara székhelyén kell laknia. A titkár, ügyész, és pénztárnok lehetőleg a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a fentebb elősorolt tisztviselőkön kivül, tizenkét választmányi és hat póttagból áll, és a tagok legalább két harmada a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. 23. §. A választás idejét 30 nappal megelőzőleg, az elnök hirdeti ki a harmadik év utolsó ha vára A választmányt az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, a választás érvényességéhez azonban beadott szavazatoknak legalább egy harmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre: ugy szintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz : uj választás rendeltetik, melynél a viszonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka közzéteendő. Azok között, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, — ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi, az elnök által húzott sors dönt. A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be, a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhetik.