Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

795. SZÁM. 4-25 szeriileg gyarapodván, maholnap páratlan lesz az országban, s a képzőművészet és műipar terén feltűnt jelesebb közleményeknek gazdag tárházául fog szolgálni. A fényképek gyűjteménye, az antik és renaissance korbeli művészet minden jelesebb műtermékeire való tekintettel alakulván, máris másfélezeret közelit meg; a könyvtár több száz kötetre terjed, a művészet- és iparművészetre vonatkozó külföldi szaklapoknak legjelesbjei pedig az intézet fenállásának kezdetétől fogva járattatnak. A figurális és ékitményes szakosztálybeli oktatásra megkívántató gypsz-rointák gyűjteménye is a felmerült szükséghez képest, s a rendelkezhető tér és javadalmazás erejéig öreg­bittetett; több rendbeli uj megrendelések tétettek. Ajándék utján az intézet tanszer­gyűjteménye a lefolyt év alatt csupán egy izben gazdagodott. Hazánk művelődési viszonyainak a külfölddel való megismertetése tekintetéből, a bécsi 1873. évi világtárlat nagy jelentőségét nem tagadhatván, s hazai tanügyünk minél részletesb ismertetését tűzvén ki czélul, az országos mintarajztanodát is a kiállí­tásban részvétre utaltam, jóllehet az emiitett tanoda a világtárlat megnyitásáig (1873­május l-ig) mindössze két féléven át működött. A tanári testület a kiállítás fontosságát felismervén, nem késett az előintéz­kedéseket, az intézet kezdeményes viszonyaira való tekintettel, megtenni, s ugy vezetni a dolgot, hogy az intézet szakmának azon terményei által legyen képviselve, melyben addig a lehető legtöbb eredményt elérni lehetett. Ez a dombormhitákról és élő alakokról való figuraiis rajz vala. Ilynemű húsz rajz választatott a lefolyt tanév fele alatt készült legsikerültebb rajzok közül, s állíttatott ki a bécsi közkiállitáson. A világkiállításra küldött 20 rajz közül 15 állami ösztöndíjas rajztanárjelölt műve volt, 4 más rendes, s pedig legjelesebb nőnövendékünk készítette. Ha némi előny­nyel képviselte e kis gyűjtemény az iskolai munkásság akkori eredményeit, ugy főérdeme abból állt, hogy e taneredményt minden szépítgetés nélkül, őszintén és hitelesen tüntette fel, a mennyiben valamennyi rajz a tanárok tettleges segítsége és igazítása nélkül, csu­pán szóbeli tanács és útmutatás szerint készült, vagyis valósággal a tanulók keze műve volt. Hogy a komoly törekvés, mely az iskola ezen első kiállítási kísérletéből felismer­hető volt, a szakférfiak részéről méltánylásra talált, bizonyítja azon körülmény, hogy a nemzetközi bíráló-bizottság intézetünket ezen alkalommal az „elismerési oJcmámmijal" való kitüntetésre érdemesítő. A bécsi közkiállitási vezérigazgatóság által kiadott hivatalos jelentésnek *) a *) Offizieller Ausstellungsbericht herausg. durch die General-Direction der Weltausstellung. Theil­bericht über die Gruppé XXVI. Der Zeiehnen und Kunstunterricht von Professor I. Langl. "Wien, 1873. Hof- und Staatsdruckerei. „Als Centralstelle für die Pflege des Kunstunterrichtes im weiteren Sinne wurde eine Anstalt ins Lében gerufen, welche in ihrer Organisation den gegenwártigen Verhaltnissen entsprechend, für die Hebung des genannten Bildungsgegenstandes vom wohlthátigsten Einflusse sein wird. Es ist dies die königl. ungarische Landes-Zeichenschule und das damit eröffnete Zeichenlehrer-Seminar in Pest. (Eröffnet am 1. November 1871.) Es können namlich Yerordnungen und Gesetze im Unterrichtswesen zu keiner rationellen Durchführung gelangen, wenn nicht befáhigte Lehrkrafte hiezu vorhanden sind. Wenn auch schon in der von der Königin Maria Theresia herausgegebenen „Ratio educationis publicae" der Zeichenunterricht für die Elementar- und höheren Nor­malschulen bestimmt erschcint, so wird man doch vergebens nach den Spuren irgend welcher Resultate suchen. Es fehlten eben Lehrer und Lehrmiitel. Diesem Mangel soll nun durch die neu ins Lében gerufene Anstalt vor Allém abgeholfen werden. Seit dem Bestében der Realschulen, in welchen der Zeichnenunterricht eine grössere Rolle zu spielen hat, wurde tlas Bedürfniss offizielle Nothwendigkeit; überdies wurde in Ungarn der Zeichnenunterricht obiiga­torisch an den Gymnasien eingeführt. Was nun die Einrichtung der genannten Schule anbelangt, so war es ganz angezeigt, ihr mehr den Cha­racter einer höheren Kunstgewerbe-Schule rnit besonderer Rücksicht auf die freien Künste zu gebén, als den einer Kunstacademie, welche, wie schon einmal der Versuch lehrte, weder d er Kunst, noch der Industrie unter den obwal­KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XVIII. 54

Next

/
Thumbnails
Contents