Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról
400 795. SZÁM. vényhozás az egyetem felállítását négy tudománykarral, u. m. 1. a jog- és államtudományival, 2. az orvosival, 3. a bölcsészet-, nyelv- és történettudományival, 4. a mathematikai és természettudományival, s e két utóbbi karhoz csatolt gymnasiumi tanárképezdével, különben egészen a budapesti egyetemnek megfelelő szervezettel az 1872-ik évi XIX. törvénynyel rendelte el, s azon évi XX-ik törvénynyel a felállítási és első felszerelési költségekre 6.000 frtot, az azon tanév 3 utolsó havi költségeinek fedezésére 41.734 frtot, mint póthitelt szavazott meg. A ministeri tárcza magamra vállalása után első és kiváló gondomnak tekintettem az egyetem tanári testületét lehetőleg az ország legjobb erőiből elismert nevű tanférfiakból, s olyan ifjú emberekből, kik a külföld kitűnőbb egyetemein nyerték kiképeztetésüket és itthon a tanügy terén eredményeket mutattak fel, állítni össze. Midőn ő felsége szept. 29-én kelt legmagasb elhatározásával 30 rendes és 5 rendkívüli tanárt (melyhez pótlólag öt tanár kinevezése járult) méltóztatott kinevezni, megtehettem az egyetem megnyitására szükséges lépéseket. E czélból felkértem gróf Mikó Imrét, hogy az egyetem alakulási munkálatainak vezetésére a ministeri biztosságot vállalja el. E köztiszteletü hazafi, életét különben is Erdély közművelődési érdekei emelésére szentelvén, örömmel fogadta meghívásomat, melynél fogva azzal bíztam meg őt, hogy egy, közművelődési szempontból oly fontos tényezővé válható intézetet a nyilvánosságnak adjon át. Gróf Mikó hiven bevégezte feladatát: szervezte az egyetemi tanácsot, vezette a rector- és dékán- választásokat a hozzá beküldött utasítások és szabályrendeletek alapján, s az 1872(3. tanév kezdetén ünnepélyesen megnyitotta az egyetemet. A lelkesedés, mely a Királyhágón túli részekben e tény által felkeltetett, mutatta, hogy ott az intézet horderejét felfogni és méltányolni tudják. Kolozsvár városa közönsége nov. 10-én tartott ülésében örökös alapítványt tett a négy karban évenként kitűzendő négy-négy százforintos, összesen tehát 1.600 frtos alapítványról, s azóta magánosok is járultak egyes ösztöndijak létesítésére. Ily auspiciumok közt kezdette meg az intézet nov. l-jén működését, részben azon helyiségekben, hol korábban a m. k. jogakadémia volt elhelyezve, t. i. a kath. lyceum épületében a jogi facultás, részben pedig t. i. a többi 3 facultás a volt főkormányszéki épület helyiségeiben, kivéve azon helyiségeket, melyekben akkor még a levéltár volt elhelyezve. E helyiségek 16.925 frt költséggel a czéinak megfelelőleg átalakíttattak, s az épület felszereltetett, bebútoroztatott, kibővittetett, szóval a czéinak megfelelő állapotba tétetett. Múlt évben azonban" a volt főkormányszéki levéltár Budapestre szállíttatván, ennek helyiségei is az egyetem czéljaira leendő fordítás végett átadattak, melyeknek czélszerü könyvtári helyiségekké leendő átalakítása már munkába van véve. A kolozsvári Karolina-közkórhá z > melyben a koródák el vannak helyezve, ugy a tudomány művelése és a tanítás, mint pedig a betegápolás érdekében, egyetértve a belügyministeriummal, rendeztetettt be, és pedig akképen, hogy a tanárok az összes betegek gyógykezelésével megbízatván, a szemészeti betegágyszám 13-ról 24-re felemeltetett, s az intézetben tanterem s betegvizsgáló szobák rendeztettek, minek eszközlése végett a kórházi gondnok természetbeli szállása felhasználtatván, részére külön lakás fogadtatott ki; a belgyógyászati és sebészi osztályok tanczélokra, egyelőre 30—30 ágygyal szereltettek fel, oly intézkedés mellett, hogy a tanárok osztálybeli betegeiket. is ezeknek beleegyezésével a tankdrodára szállíthassák; a kórboneztani tanszék számára
