Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

795. SZÁM. 35í> tanügy törvény által, e tanintézetek számára a részletes módszertani utasitások is kiadathassanak. Tanárok s azok A tanitás szellemi sikerét legelső vonalban a kellőleg képezett tanár is bizMkepeztetese. tositja. A gymnasiumi tanárképezde már elődöm alatt léptetvén életbe, intézkedésem tárgyát ennek csak fejlesztése, tökélyesbitése, s a működés folyama alatt tapasztalt hiányok pótlása képezhette. E czélból, az országos képviselőház határozata folytán, a budapesti tudomány-egyetemnél s az ottani műegyetemnél eddig külön-külön fenállott gymnasiumi és reáltanodái tanárképezdéket egyesitettem, s szakférfiak előleges meghallgatása után a következő határozatokat adtam ki. Az egyesitett középtanodai tanárképezde három szakosztályból áll, u. m. nyelvészettörténelmi, mennyiségtan-természettudományi és nevelés-oktatástani szakosztályból. A tanárképezdében az oktatás rendes kötelezett tanterv alapján történik, melyhez a képezdei növendékek alkalmazkodni tartoznak; szabadságában állván a tanártestületnek egyes kiváló növendékek számára ezek képességének, hajlamának s netáni külön tudományos irányának megfelelő külön tantervet is megállapítani. A tanterv annyi ágra oszlik, a hány tanulmányi csoportot foglal magában az. illető szakosztály. Ilyen csoport a nyelvészet-történeti szakosztályban : 1. Az ó-classicai nyelvészeti, 2. a modern nyelvészeti, 3. a történelmi csoport. A mennyiségtan-természettudományi szakosztályban: 1. A mennyiségtani, 2. ábrázoló mértani, 3. a természettani, 4. a vegytani, és 5. a természetrajzi csoport. Ezen csoportok mindegyikére figyelemmel arra, hogy mindegyik növendék a középtanodának legalább két tantárgyára képeztessék, s az ezekre vonatkozó segédtudományokkal megismerkedjék, a tantervet a képezdei tanártestület állapítja meg, s a közoktatási minister hagyja helybe. A tanárképezde a tudomány-egyetemet és műegyetemet saját oktatási czéljaira annyiban használja fel, a mennyiben a) azon előadások hallgatására nézve, melyek az egyetemi vagy műegyetemi időszaki tanrendből a képezdei tanterv követelményeivel megegyeznek, az illető főtanintézeíhez utalja növendékeit, s a képezdében csak ezen előadások netán szükséges kiegészitéséről vagy a kivánt gyakorlatokról gondoskodik ; és b) az elméleti s magasabb irányú egyetemi s műegyetemi collegiumok hallgatására kötelezi növendékeit. Mindegyik főtanszakot legalább egy külön tanár képviseli. A főtanszakok a következők: latin, görög, magyar, német phylologia, franczia nyelv s irodalom, világtörténelem és arcliaeologia, a magyarok története, földrajz, mennyiségtan két tanárral, ábrázoló mértan, elméleti természettan, kisérleti természettan, mechanika, általános vegytan, ipar-vegytan, ásvány- és földtan, növény- és állattan. A nevelés-oktatástani szakosztálynak szervezete, az abban működő tanárok száma és tanköre ugyanaz maradt, mint ezt az eddigi szabályzat megállapítja.