Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

795. SZÁM. 353 hoz értő ugy elméletileg, mint gyakorlatilag kellőn kiképzett tanerőknek szűkében vagyunk. Mindenekelőtt szükséges lesz ily tanerőknek az eddiginél nagyobb mérvben kiképeztetéséről gondoskodni, s csak ennek megtörténte után lehetend a jelzett externátokkal kísérletet tenni, melynek eredménye szolgáland a további intézkedésekre nézve zsinórmértékül. 2. A vakok országos intézete Budapesten. orazágositása

6 * ^ magán-adományok- és alapítványokból alakult budapesti vakintézet országositásának eszméje még b. e. József főherczeg nádor idejében megpenditteteít, azonban csakis a lefolyt évben valósulhatott meg. Az országos? tás kezdeményezése a vakok intézete bizottságának kebeléből indulván ki, az előleges tárgyalások befejezése után 1873. márczius 11-kén megköttetett az intézet országositása iránti szerződés, mely ő cs. s apóst. kir. felségének 1873. május 17-kén kelt. legf. elhatározásával jóváhagyatott, az 1873: XXXI. t.-cz. által beczikkelyeztetett, az intézetre való egyenes felügyelet, valamint az ingatlanokban 175.445 frtra, követelésekben és egyéb ingóságokban pedig 274.987 frtra rugó vagyonnak kezelése a vallás- és oktatásügyi ministeriumra szállt. Az intézeti vagyonnak, valamint magának az intézetnek átadása 1873. okt. 5-kén eszközöltetvén, a vagyonságok, a mennyiben pénzt és pénzértéket képviselnek, a m. kir. központi állampénztárba szállíttattak, s azóta az intézet, más állami tanintézetekhez képest, a fenálló szabályok szerint igazgattatik és kormányoztatik. A vakok intézete tápintézettel egybekapcsolt tanoda lévén, a tanítványok egyesek és községek által rendelt alapítványok költségén helyeztetnek el az intézet helyiségében, ruháztatnak, élelmeztetnek. Ezen alapityányok közül 65 magán-alapítványi hely, 27 a létezett kormányzó bizomány által tőkésített vagyonságokból alakult, s 12 izraelita alapítvány az országos zsidó-alapból tartatik fenn. A rendszeresített alafák száma tehát 104, mihez némely csonka, s a kamatok tőkésítése által idővel kiegészítendő alapítvány járul. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a fentebb rendeseknek jelzett 104 alapítványra eddig sem vétetett fel soha annyi növendék s ennyi ezután sem vétethetik fel, két okból; először, mert ezen alapítványok nagyobb része régibb időben tétetvén, kisebb tőkéből állanak, mint sem annak kamataiból egy-egy vak növendék tartási és ruházati költségeit fedezni lehetne; másodszor, mert az intézeti tanitők, felügyelők s szolgaszemélyzet fizetéseinek, ugy az intézet egyéb költségeinek fedezésére semmi külön alap nem lévén, ezen költségek is az alapítványok kamatai aránylagos részéből fedeztettek és fedeztetnek. Egyébiránt miután egyes növendék minden költségeinek fedezésére évenként 250 frt kívántatik, helyesnek tartom, hogy az oly alapítók, egyesek és törvényhatóságok, kik kijelölési jogukat fentartották, felhívassanak alapítványi tőkéiknek oly összegre való kiegészítésére, hogy minden egyes alapítvány évi kamatja az egy növendék teljes ellátására szükséges évi 250 frt kamatot biztosítsa. A fentebb jelzett 104 alapítvány közül 40-re az alapítók vagy azok utódai, 3-ra Pest megye alispánja, l-re az intézet igazgatója jogosult a felveendő növendékeket kijelölni, — 60 alapítványi helyet pedig egyenesen a magyar kir. kormány tölt be. KÉPV1I. IBOJ1ÁNY. 1872—75. XVIÍI. *5