Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról
294 7í)ő. SZÁM. I. SZAKASZ. A népoktatási intézetek. I. RÉSZ. A népiskolák és a tanitóképezdék állapota. Ezen előterjesztésem és az azt megelőzött ministeri jelentés között csak egy évi időköz fordult el. Egy év eredményét kell ez előterjesztésben felmutatnom. Vájjon felmutathatom-e ugy, hogy ez az ország kivánatait kielégítse? Vájjon a nemzet óhajtásait s várakozását törekvéseim avagy csak egy kis részben is kielégithetik-e ? E kérdésekre ez idő rövidsége, jóakarattal párosult törekvéseim mentőleg, az elérhetett eredmények pedig támogatólag felelhetnek. A népoktatás fejlesztésére kijelölt útból az évszázak hosszú során felhalmozódott akadályokat „parancs" szóval elhárítani nem lehet. E nehézségeket én is csak ingatni próbáltam, s szerencsésnek vallhatom magamat, ha ez ingatás által a népoktatás körül ébredező közszellemet csak némileg is serkenthetem, E buzdítás folyton ébresztőleg hatott a közszellemre, fokozta a tevés félreismerhétlen vágyait, s mindinkább kezdé oszlatni a nép szellemén uralgó tanulás iránti közönyt. A tanulás közszüksége érzetének élő tanujelei hovatovább feltűnően mutatkoztak különösen: az iskolába járás iránti kedv gyarapodásában; az iskolai épületek szaporításában, kijavításában és czélirányos felszerelésében; az iskolai vagyon növelésében; a jó tanítók iránti tisztelet és azok megbecsülése, maguk és családjuk jövőjéről való gondoskodás nyilvánulásában. Mindezen kedvező jelek mellett is nagy időbe fog az még kerülni, mig a gyermekek tanítása iránti közöny a nép szelleméből kiirtatik, mig a tanulás és a gyermekek taníttatásának szükségérzete kifejlik és kiirthatatlanul meghonosul az emberek lelkében. Ez idő teljességének csak azon kor fog örvendezni, melyben a tanköteles iskolába nem járók alig egy-két százalékra fognak leolvadni, vagy midőn minden arra rendelt gyermek iskolába fog járni. Akkorra meg fognak épülni az iskolák kellő számban, s mivel a nemzet e boldog állapota a nép között a kitartó munkásságot, takarékosságot és a vagyonosodást s ezekkel együtt a jólétet is elő fogja idézni, akkor majd a tanítói tisztes pályán sem fognak hiányozni a kellő erők. Ha az idők e teljességének elérése a távol jövőben van is, de él lelkemben a remény, hogy ez egykoron be fog következni. E reményre jogosíthat mindnyájunkat a lassú bár, de biztos haladás. A népoktatás terén majdnem minden irányban ez előmenetelről tanúskodnak a statistikai kimutatások, melyeket alább a népnevelés haladását részletező táblás összeállítások tankerületenként és egyetemesen feltüntetnek. A statistikai adatokat az állapotok mértékéül el kell fogadnunk, s ugy tekintenünk, mint tükrét a haladásnak, mint oly lapokat, melyekből az ébredező és haladó szellem tevékenységére és mozgalmaira következtetni lehet. Hogy ez adatok még most nem felelnek egész pontossággal minden kérdésre, azt szintén a köztünk még most is uralgó közönynek kell tulajdonítani. Annyit azonban nem vitathatunk el, hogy e téren is javultak az állapotok, s haladunk e részben is az igazságok megközelítése felé; ezt bizonyítják legalább az itt bemutatott táblázatok is, melyek az e nemben 1869. és 187°/ 1-ben összeállított statistikai adatoknál ismét tökéletesebbek. Az itt előforduló hiányok, reménylem, az 1873-diki kimutatásokban ismét csak gyérülni fognak. De hadd beszéljenek magok a táblák. A magyar birodalom azon népiskolái, melyeknek ügyeit intézem, és a melyek felett a főfelügyeletet gyakorlom, 1872-ben következőleg állottak.
