Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-794. Jelentés a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékainak felosztása és sorozó járásonként való kivetése tárgyában
794. SZÁM. 127 S a hadjutalékoknak sorozó járásonként való kivetésénél, az 1868. évi XL. törvéuyczikk 30-ik szakasza értelmében, többé már nem a népesség aránya, hanem az egyes sorozó járásoknak tapasztalatiig igazolt ujonczállitási képessége szolgál irányadóul. Azon tényezők pedig, a melyeknek alapján az ujonczállitási képesség, mindegyik sorozó járásra, és mindegyik korosztályra nézve, külön kiszámittatik, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 30. szakasza szerint, a következők: a) a korosztályonként felhívott hadkötelesek száma; b) a közelebb múlt három évi ujonczozás folytán a hadkötelezettség alól ideiglen és korosztályonként felmentett hadkötelesek átlagos százaléka. Sikerült tehát a múlt évi deczember 11-éről kelt jelentésemben elősorolt intézkedéseim következtében, elérnem az eredményt: hogy az 1871., 1872-ik és 1873-ik évi ujonczozások folytán mutatkozott felmentési és hadképességi adatokat, az összeirási és állítási lajstromok alapján, kevés sorozó járás kivételével, magok a törvényhatóságok és katonai parancsnokságok egyetértőleg hozták tisztába ; és igy az ujonczkivetés, kevés kivétellel, öszhangzó adatok nyomán volt eszközölhető. Azonban a fősuly általam mindig a községenkénti adatokra lévén fektetve, a legtöbb sorozó járásnál előfordult az: hogy vagy a községenkénti adatok nem voltak helyesen összegezve, vagy a fölmentési és hadképességi százalékok, részint korosztályonként, részint a három évre átlagosan, részint pedig mind korosztályonként, mind átlagosan, nem voltak helyesen kiszámítva. A polgári és katonai hatóságok által egyetértőleg szerkesztett adatok is tehát, egytől egyig, számvevőileg átvizsgáltattak, s a számítási hibák kellőleg kiigazittattak. És igy, ha számosabb sorozó járásra nézve többé vagy kevésbé eltérő százalékok állanak a jelen kimutatásban, mint a melyek a törvényhatóságok és katonai parancsnokságságok által egyetértőleg készített kimutatásokban foglaltattak, ezen különbség az emiitett, és számvevőileg eszközlött kijavításokban leli magyarázatát. A kevés számú sorozó járás, a melyre a hadjutalék, vagy a törvényhatóság, vagy a hadkiegészítési kerületi parancsnokság kizárólagos adatai folytán, természetesen itten is a számítási hibák kiigazítása mellett, vettetett ki, a kimutatásban **, illetőleg *** jegygyei van megjelölve, a mint ezt a előforduló jegyek magyarázata bővebben felvilágosítja. Az adatok egyeztetése és összhangzásba hozatala azonban, ezen kevés sorozó járásra nézve is, utóiagosan részint eszközöltetett már, részint kellő folyamatban van. Mind azon sorozó járásokban tehát, a melyeknél sem a **, sem a *** jegy nem látható, az összhangzó törvényhatósági és katonai adatok a fentebbi értelemben szolgáltak az ujonczkivetés alapjául. De eme szám-adatok, magokban véve, még nem elegendők a hadjuta[ékok sorozó járásonként való kivetésének munkálatához. Az emiitett s a kimutatás 6-ik, 7-ik és 8-ik rovataiba beiktatott szám-adatok annak kiszámításáig terjednek: mennyit tesz sorozó járásonként és korosztályonként a hadképesek száma, a melyre a hadjutalék kirovandó. Azon kérdés adja elő már most magát: minő arány, vagy más szóval, minő kivetési kulcs szerint történik a jutalékok kirovása az ekként megállapított hadképesek összegére? E kivetési kulcs akként áll elő: ha az összes hadképesek számát, melynek megállapítása csak az összes sorozó járásokbei hadkötelesek simának és hadképességi adatainak alapján történhetik, a kiállítandó összes hadjutalékkal viszonyítván, kinyomozzuk, vagyis kiszámítjuk azt, hogy ezeu arány szerint 100 hadképesre hány ujoncz esik. Az ezen arányosítás folytán eredményezett százalék képezi a kivetési kulcsot.
