Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
90 713. SZÁM. és a ház által ennek rendezése iránt határozat hozatni nem fog, a rabbi-seminarium ügyében teendő minden további intézkedésektől tartózkodni fogok" tudomásul vette s egyúttal a kérvényi bizottság véleménye nyomán elhatározta, miszerint, „hivatkozással a képviselőháznak ugyanezen ügyben 1870. évi márczias 18-án és 1871. évi márczius 30-kán hozott határozataira a házhoz benyújtott összes kérvények nekem azon felhívással adatnak ki, hogy a kérdésben forgó ügy iránt a lehető legrövidebb idő alatt, mindenesetre pedig oly időben tegyek kimerítő jelentést a ház elé, hogy ezen jelentés még a jelen ülésszak alatt tárgyalható legyen." A tisztelt képviselőház e határozatában foglalt felhívásnak kívánok megfelelni a jelen előterjesztéssel. Szükségesnek tartom mindenekelőtt részletesen előadni az izraelita iskolai alap keletkezésének s eddigi fázisainak történetét, hogy e történeti előterjesztés kellő alapot nyújtson általában az egész alap jogi természetének s rendeltetésének különösen a szóban forgó rabbi-seminarium fel- vagy fel nem állítása, valamint az alapnak egyik oldalról követelt felosztása lehető, vagy nem lehető, jogos vagy nem jogos, s czélszerü vagy nem czélszerü voltának eldöntésére. I. A mi először is az izraelita iskolai alap eredetét s keletkezését illeti, köztudomású dolog, hogy az 1849-diki harczi események befejezte után az akkori cs. kir. hadseregi főparancsnokság, a polgári ügyekben meghatalmazva volt biztossal egyetértŐleg, az összes magyarországi zsidóságra 2,300.000 frtnyi hadisarczot rótt ki, mely az egyes hitközségekben, az illetők vagyona és családi létszáma arányában, egyébiránt az úgynevezett türelmi adó beszedésénél alkalmazásban volt adókulcs alapul vétele mellett volt kivetendő és behajtandó; a miért is^ mind a kivetés mind a behajtás teendői a türelmi adó hátralékainak kezelő bizottságára ruháztattak. (A cs. kir. főhadparancsnokság jelentése a bécsi cs. kir. hadügyministeriumhoz 1849. október 22-ről 2985/g. 1849. sz. a.) A kezelő bizottság a kivetett sarcz túlságosan súlyos voltának s behajtása nehézségeinek előterjesztése mellett, annak legalább is leszállítását kérvényezte, az osztrák ministertanácshoz 1850. június hóban benyújtott folyamodványban, melyre, a cs. kir. polgári biztos utján, ennek 1850. 10.366. sz. iratával tudtára is adatott, hogy a cs. kir. belügyminister hajlandó volna a birsági sarcz teljes elengedését hozni javaslatba ő felsége előtt, de oly feltétel mellett, hogy a magyarországi zsidóság legalább egy millió frtnyi összeget fizessen be a budai kamarai pénztárba, oly végből: hogy ebből egy izraelita vallási és közoktatási alap képeztessék, mely állami kezelés alatt álljon és jövedelmei a kormány által izraelita vallási és közoktatási czélokra lennének fordítandók. — Egyszersmind nyilváníttatott a kezelő bizottságnak az is, hogy az egy millió frtnyi járulék kirovása végett a zsidó községek meghatalmazottjai közgyűlésre volnának egybehivandók. A bizottság e közleményeket a legnagyobb hálával fogadta; de megjegyzé egyszersmind (1850. július 5-én a cs. kir. polgári biztoshoz intézett feliratában) hogy ily közgyűlés egybehivását nem látná czélszerünek, miután — nyíltan meg kell vallania, hogy a magyarországi zsidók közt sok helyt, oly alacsony fokon áll a műveltség, sőt a túlnyomó többségnél, fájdalom, oly sötétség s vastag tudatlanság uralkodik, a mely mellett méltán lehet tartani attól, hogy a községek meghatalmazottjaiból összehívandó közgyűlés, egy alakítandó vallási és közoktatási alap üdvös és kívánatos voltát, vallási előítéletből félre fogná ismerni s így az óhajtott czél, a közgyűlés összehívása által nem hogy előmozdittatnék, sőt meg is hiusittatnék. (A cs. kir. polgári biztos iratai 1.850. 12.611. szám alatt) E felterjesztés érvei tekintetbe vétetvén, a kormány a községek meghatalmazottjai helyett csak zsidó bizalmi férfiakat hivott össze, az alap megalakítására szükséges előtanácskozásokat azokkal
