Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-754. Elnöki előterjesztés 1874-ki junius hónapról

6 szerződés föltételei szerint oly különböző tetmészetíí, hogy a casuistikát teljesen és szabatosan kimerítő törvény megalkotása kivtil esik a lehetőség határain. E körülmény folytán a bizottság az egyes cathegoriák megállapításánál csak általános szabályokat állithatott fel. Ez általános szabályok alkalmasak arra, hogy kifejezzék a törvény intentióját, de a concret esetek megbirálásánál eltűrik a magyarázatot. Különösen az 1. §. g) pontja, s a 2. §, c), d), é) pontja az, melyre nézve egyes esetekben kétség merülhet fel. E lehetőség szükségessé teszi annak megállapítását, hogy a képviselőház miként járjon el kétség esetében. A kínálkozó módok közül leggyakorlatiabbnak látszik azon mód, mely a 4. §-ban formulázva van, t. i. hogy azt, vájjon a megbízás, a viszony, a vállalat alá esik-e a törvény rendeletének, ne a ház, de a háznak e végre választott állandó bizottsága döntse el. Csak igy lehet a felmerült kérdést alaposan megbírálni, s a sok idővel járó vitákat a házban kikerülni. Az összeférhetlenségről szóló törvény nem foglalkozhatik a passiv választói jog meg- ad 5. §. határozásával. Azt, hogy a honpolgár minő föltételek alatt lehet országos képviselő, mily esetben érvényes, mily esetben semmis a választás, a választási törvény határozza meg. Az összeférhetlenségi törvény csak arról intézkedhetik, hogy a választási törvény értelmében szabályszerűleg megválasztott képviselő mily föltételek alatt tarthatja meg, vagy veszti el képviselői helyét. Ebből folyólag, a bizottság úgy vélekedik, hogy csak akkor kötelezhető a képviselő arra, hogy egy bizonyos határidő alatt, a képviselőséggel össze nem férő állásáról köszönjön le, a mikor már végleg igazoltatott. A végleges igazolás előtt kötelezni erre a képviselőt nem tenne kevesebbet, mint tért nyitni azon eshetőségre, hogy elüttessék mindkét állásától. A bizottság e tekintetben is hódolni kivan a méltányosság igényeinek, de másfelől az ilyen képviselőtől megvonandónak tartja azon jogot, hogy a ház tárgyalásaiban részt vehessen és szavazattal birjon. Önként következik ez intézkedés azon álláspontból, melyet a bizottság az összeférhetlenség kérdésében elfoglal. Mig a gátló akadály el nem hárittatott, a képviselő csak azon magas érdekek nyilvános sérelmével gyakorolhatná a képviselői jogokat, a melyek védelmére az összeférhetlenségi törvény megalkottatott. A már igazolt képviselőre nézve, a ki időközben foglal el olyan állást, mely a képviselő- ai

| & §. seggel össze nem fér, a fenn jelzett körülmények nem forognak fenn. Tudva a törvény rendeletét, s a hivatalbalépés vagy állásfoglalás következményeit, ha mégis hivatalba lép, vagy állást foglal el, már megbarátkozott azon gondolattal, hogy képviselői székét el kell hagynia. Az ilyen képviselőnek, szemben a képviselőházzal, csak egy a feladata, tudniillik hogy képviselői állásáról azonnal mondjon le. A 7-ik §. törvényre emeli és szabályozza az 1867 óta tényleg fennálló gyakorlatot. a

d 7. §. A bizottság kiterjeszti az általános szabályt azon képviselőkre is, a kik a képviselőséggel összeférő egyik állásról időközben egy másik, de jobban javadalmazott állásra neveztetnek ki. Megváltozván ez esetben is a választáskor fennállott qualificatió, a bizottság azt hiszi, hogy alkalmat kell nyújtani ez esetben is arra, hogy a választók újból szabadon gyakorolhassák alkotmányos jogaikat. A 8-ik §. a törvény végrehajtásának biztosítékait szabályozza azon nem remélt esetben, aa 8. §. ha a képviselő megfeledkeznék kötelességéről. De a képviselőháznak óvatosan kell eljárni a kirekesztő határozatnál. Szükség, hogy állandó bizottságának indokolt jelentéséből meggyőződést merített légyen arról, hogy a gátló akadály el nem hárittatott, vagy a mennyiben a kormánynyal kötött szerződés egyoldalúlag fel nem bontathatik, el sem hárítható. Meg kell győződnie arról is, hogy a képviselő tudva követte el a mulasztást. Nem tartozik ugyanis a lehetetlenségek sorába, hogy tudtán kivül vagy akarata ellenére neveztetik ki a képviselő valamely állásra, vagy hivatalra, vagy távolléte miatt a kinevezésről nem értesülhetett.