Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-745. A képviselőház osztályainak előadóiból alakult központi bizottság jelentése az 1848:V. és az erdélyi 1848:II. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat tárgyában

745. SZÁM. 327 A javaslat azon intézkedését, mely a jogosultság elnyerésére szükséges adómennyiségnek már az előző évre történt kirovását mulhatlan feltételként követeli, a központi bizottság az általa bemutatott szöveg 6. és 7. §-aira is kiterjesztendőnek tartotta. A régi 8. most uj 9. §-nál a jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal biró egyének sorába felvette még a közjegyzőket, okleveles gazdákat, okleveles erdészek és bányászokat, valamint az okleveles kisdedóvókat. Egyúttal minden félremagyarázás elkerülése végett kimondandónak tartotta, hogy a gazdatisztek gazdái hatalom alatt állóknak nem tekintetnek (10. §.). A központi bizottság a régi 10. §-ból két szakaszt alkotott azért, mert nem tartotta helyesnek, hogy a fegyveres szolgálatban álló egyének egy szakaszba foglaltassanak azokkal, — kik más okon fosztatnak meg a választói jogtól, s az ekként alakitott uj 11. §-ba foglalta, a tettleg szolgálatban álló katonák, tengerészek és honvédeket, kivévén közülök azokat, kik az 1868: XL. törvényczikk 36. és az 1868: XU. törvényczikk 14. §-a értelmében ellenőrzési szemlére, vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra beszólíthatok vagy beszólittattak. Ugyanezen uj szakaszba a 2-ik 3-ik és 4-ik pont szerint a jogosultak közé nem tartotta felvehetőknek még a pénz-, adó- és vámügy-őrség legénységét, továbbá a csendőröket, az állami törvényhatósági és községi rendőrség legénységét. Az uj 12. §-ban pótlólag kimondandónak vélte még a központi bizottság azt, hogy választói jogot nem gyakorolhatnak, illetőleg a választók névjegyzékébe fel nem vehetők a régi 10. §. 4. pontjában elősorolt eseteken kivül még azok is, kik az 1848: XVIII. törvényczikk 11. és 12. §-aiban körülirt sajtó-vétség miatt fogságra Ítéltettek, és végre azok, kik az összeírást megelőző évre az illető választó-kerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették. A régi 11. §-nál — hol a választói jog igazolásáról van szó, ezen szakaszt a központi bizottság elfogadván, annak kiegészítése és pótlásakép a közbirtokossági közös birtoklásnál, a közösbiitokban vagy jövedelemben való részvételt igazoló közokiratot, vagy már egyszer felosztás alapjául szolgáló közbirtokossági jegyzőkönyvet fogadta el a bizonyítás alapjául (14. §.). Továbbá tekintettel azon nehézségekre, melylyel a telekkönyvi átírások néha össze vannak kötve, egy uj §-ban kimondandónak tartotta még a központi bizottság, azt is — hogy a ki oly helyeken (15. §.), hol telekkönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe veszi, de a telekkönyvbe, mint tulajdonos még bejegyezve nincs, annak a választói jog megadandó, ha kimutatja: hogy az ingatlan birtokában van; vagy hogy az ingatlan tulajdonjoga örökösödési jogon más jogügylet alapján, vagy közbejött birtokrendezés folytán őt illeti; továbbá, ha kimutatja, hogy az örökösödési eljárás folyamatban van, vagy pedig ha nincs, az öröklés, illetőleg tulajdon átruházását tárgyazó jogügylet a jogilleték kiszabása végett általa bejelentetett; és végre, hogy azon ingatlan után járó adót az igénylő fizeti, vagy hogy az más által, de helyette fizettetik. Azonban világosan kifejezte ezen §-ban azt, hogy ezen esetekben csak akkor illeti az igénylőt a választói jog, ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekkönyvben bekebelezve van, a választói jogot ugyanazon ingatlan alapján igénybe nem veszi. II. FEJEZET. Ezen fejezetnél, mely a központi választmányra vonatkozik, azt hozza javaslatba a bizottság, hogy a hol csak egy választó-kerület létezik 12, hol kettő 16, hol három kerület van, 24 tagból álljon a központi választmány. Minden további kerületre pedig két-két tag választassék olyformán, hogy minden választó-kerület legalább két tag által legyen képviselve. Az iránt, hogy a központi választmánynak tagja ki lehessen, akként állapodott meg, hogy azon választó-kerület minden választója, melyre a központi bizottmány hatásköre kiterjed, továbbá az