Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-694. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló 457. sz. törvényjavaslat tárgyában

694. SZÁM. 17 úe ily esetben a segélyezés a község, illetőleg törvényhatóság területén lévő különböző hitfelekezeti nyilvános gymnasiumok és reáliskolák között igazságos arányban osztandó meg, s egytől sem tagad­ható meg, míg a többi felekezetek iskolái irányában is meg nem szüntettetik. 66. §. Valamely vallás-felekezet, törvényhatóság, község, társulat, avagy egyes által fentartott oly középtanodai tanintézetet, melynek fenállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem birnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fentar­tani, (különösen, ha egyszersmind középtanodai czélra tett a helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak), a közoktatási államkormány segélyezheti, s illetőleg gondjai alá veheti a következő lényege­sebb föltételek alatt és módon: a) a tanodának azon idő szerint meglevő minden alapitványos tőkepénze, épületei, minden­nemű ingó és ingatlan birtoka, továbbá is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azontúl is ugyanazon intézet czéljára fordítandók; b) az ily államsegélylyel fenálló középtanodában az állami középtanodák tanterve alkal­mazandó ; c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt nevezett tőkepénz, alapítvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből dijasztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani, a közoktatási államkormánynyal a segélyzés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat az állami segély arányában a közoktatási minister nevezi ki; d) ha az állam a tanoda törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkívántató évi összeg­nek felénél kevesebbel vagy legfölebb felével járul a segélyezett tanintézet fentartásához, (és így a teher nagyobb részét az illető intézet hatósága viseli) azon esetben a tanintézet felett való összes igaz­gatási és rendelkezési jog (a fentebbi a) b) c) pontok megtartása mellett) továbbra is az intézet ható­ságát illeti, és a közoktatási minister csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyezett iskola irányában. Ha pedig az állam évenként a szükséges összegnek felénél többel járul a tanoda fentartá­sához, (tehát a teher nagyobb részét ő viseli) ez esetben a közoktatási kormány az egész tanintézetet gondoskodása és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára, a fentebbi a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre fordítása, valamint a c) alatt irt tanárválasztási jog biztosíttatik; e) bármely középtanodai tanintézetet a közoktatási minister csak azon esetben és eddig gyámolithat anyagilag a fent előadott módon, ha és a meddig azon iskolát fentartó vallási vagy világi testület önként elfogadja, vagy óhajtja a segélyezést. Minden ily gyámolitás alkalmával a közoktatásügyi kormány és a segélyezett fél között e czélra külön szerződés kötendő, melyben a segélyezés módozatai, közelebbi feltételei, a mindkét félre biztosított jogok és vállalt kötelezettségek részletesen megállapitandók. 67. §. Minden, a jelen törvényben nevezett középtanoda az állam közoktatási ministerének főfel­ügyelete alatt áll. E czélból: ' 0 KÍIFVH. IROMÁNY. 1872—75. XVII. °

Next

/
Thumbnails
Contents