Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt
200 725. SZÁM. tásánál a javaslat követett, már az általános részben volt szó; itt csak annyit, szükséges megemlíteni, hogy a végrehajtási eljárásban általános szabály az, miként a végrehajtási eljárásban semmiségi panasznak van helye; azért a 70. §. 3. pontjában a végrehajtási eljárás akivételek közé vétetett fel. Azonban a végrehajtási eljárásban is vannak oly birói határozatok, melyek nem a végrehajtató fél részére a végrehajtás alá került fél ellenében megítélt jognak kényszerítő eszközök alkalmazásával való tettleges érvényesítésére a végrehajtást megindítják, s annak keresztülvitelét szabályozzák, hanem harmadik személyek jogai felett határoznak. Ezen határozatok tekintetében a 3. pont alatti kivételtől vissza kellett térni a 69. §-ban foglalt azon általános szabályhoz, mely szerint az első bírónak minden határozata ellen van felebbezésnek helye. A 70-dik §. 5. pontjában a perrendtartás 509. §-nak módosítása is foglaltatik, mely módosítás azért szükséges, mivel a perrendtartás 297. §. pontjai a jelen törvény 78. §-nak pontjaival a számozásra nézve nem egyeznek meg. A 297. §. 2., 3., 9., 14., 15., 16. pontjai megegyeznek a jelen törvény 78. §-nak 1., 2., 5., 6., 7., 12. pontjaival, a 297. §-nak 1. pontja a jelen törvény 78. §-nak 8. pontjával egyez meg. A jelen törvény 78. §. 19. pontjának a perrendtartás 297. §. 10. pontja felel meg; ezen utóbbi pont a perrendtartás 509-dik §-ban nincs felvéve, de ha azt akarjuk, hogy a választott bíróságok ítéletei hatálylyal is bírjanak, akkor a jelen törvény 78. §-ából a perrendtartás 297. §. 10. pontjának megfelelő 19-ik pontot fel kell venni azon esetek közé, melyekben a választott bíróságok ítéletei ellen semmiségi panasznak van helye. A 71. §. indokolása az általános részben van. A 72. 73. §§. külön indokolása nem szükséges. A 74-ik §-hoz. A 69—73. §§. az első bírósági határozatok ellen használható felebbezésekről szóllottak. Szükséges a törvénynek arról is rendelkezni, miként intézi el a felebbezési bíróság a hozzá felterjesztett felebbezést. A perrendtartás erről hallgat. E törvényjavaslat 74. §. e hézagot akarja pótolni; mi annál szükségesebb, mivel a 74. §. 2-ik és 3-ik bekezdésében foglalt esetekben a felebbezési bíróságok különbözően járnak el, miből számtalan semmiségi panasz is támadt már. A §. rendelkezéseiben azon megállapodások foglaltatnak, melyeket a semmitőszék előforduló esetekben kimondott. A 75-ik §-hoz. A 60. §. indokolásánál felhozatott az, hogy a javaslat azon birói határozatokat, melyek ítélet fontosságával birnak, kiszemelte, s azért rendeli azok hozatalát ítélet alakjában, hogy ez által lehetséges legyen a másod-bíróság végzései ellen a további felebbezést megtiltani. Ha mindazon birói határozatok, melyek ítélet fontosságával birnak, ítélet alakjában hozatnak, akkor a másod-bíróság végzései ellen további felebbezést megengedni felesleges; mert akár egybehangzók azok az első biró végzéseivel, akár azoktól eltérők, a felekre jogsérelem az ily jelentéktelen végzések elleni felebbezés megtagadásából nem származhatik. A 78-ik §-hoz. E §. általános indokolása a 68. §. indokolásában foglaltatik. A 78. §-ban elősorolt egyes semmiségi esetek kitűzésénél azon gyakorlatra volt tekintet, mely a perrendtartás által felállított felebbviteli szabályok alapján kifejlett. Az egyes esetek magyarázata, általában felesleges; kivételkép a következőket szükséges felhozni:
