Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

725. SZÁM. 169 10-szer, ha a biró a megindított perbeli eljárást törvényellenesen felfüggeszti vagy megszünteti; vagy ellenkezőleg, ha a biró az eljárást fel nem függeszti; k) °ly jogügyekben, melyeknek alapját büntető cselekmény képezi (1868: LIV. törvény­czikk 9. §.); b) oly jogügyekben, melyeknek eldöntése más nem birói hatóságnak, avagy oly ügyekben, melyekre nézve a törvényekben külön eljárás van előszabva, az ily eljárásra hivatott bíróságnak elő­zetes határozatától függ; 11-szer, ha a biró a hatósága alá tartozó oly ügyekben, melyekre nézve külön törvény által más eljárás van előszabva, nem az arra vonatkozó törvények szerint jár el: 12-szer, ha valamelyik fél épen nem idéztetett, vagy azon idézés, melynek folytán a fél elma­rasztaltatott, nem törvényszerüleg ment véghez; 13-szor, ha az 1868: LIV. törvényczikk 268. §. ellenére a biró gondnokot rendelt, vagy nem rendelt, vagy ha a hirdetményt épen nem, avagy nem törvényszerüleg bocsátotta ki; 14-szer, ha a törvénynek vagy ügyrendtartásnak a tárgyalás nyilvánossága és a jegyzőköny­veknek felvétele és aláírása iránti rendeletei meg nem tartattak; 15-ször, ha sommás perekben nem azon biró hozta az ítéletet, ki a tárgyalást vezette (jelen törvény 50. §); ha azon sommás perekben, melyekben a jelen törvény 54. §. a felebbezést korlátolja, a tény­állás kinyomozása és az itélet hozatala körül as eljárás lényeges szabályai megsértettek; 15-szor, ha rendes perben a törvényes határidők meg nem tartattak, s e miatt vagy más pertári szabálytalan kezelés miatt valamelyik fél az őt törvény szerint illető védelemtől megfosztatott, a mennyiben a szabálytalanság a félnek nyílt vagy hallgatag beleegyezésével jóvá nem tétetett; 17-szer, ha a bíróság oly beadvány felett hozott érdemleges határozatot, mely a felek szemé­lyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, ha­tározatlan vagy érthetetlen, a mennyiben e hiba utólag sem javíttatott ki, és az alapos határozat ho­zatala lehetetlen; 18-szor, ha a határozat vagy valamelyik fél kérelmén tul terjeszkedik, vagy felperest ma­rasztalja el a keresetben; ha a felebbezési perfolyamban a fölső biró oly határozat felett határoz, mely vagy nem felebbeztetett, vagy felebbezhető nem volt; ha a felső biró a megtámadott és az ellenfél által nem felebbezett határozatot azon fél hátrányára változtatja meg, a ki perorvoslattal élt; 19-szer, ha a határozat rendelkező részében homályos vagy ellenmondó tételeket tartalmaz, vagy ha az itélet vagy általában nem, vagy csak más okiratok alapján hajtható végre; kivevénj ha az itélet a perhez csatolt térrajzokra hivatkozik; 20-szor, ha a határozat az ugyanazon perben kelt korábbi s jogérvényes határozatba ütközik ; 21-szer, ha az itélet nem indokoltatott; 2 2-szer, ha a határozati kiadmány a bíróság tanácskozása folytán hozott határozattól lénye­gesen eltér; 23-szor, ha ugyanazon bíróság a már hozott határozatot más ülésben, habár a kézbesítés előtt megváltoztatja; 24-szer, ha az eskü letételénél az 1868. LIV. törvényczikk rendeletei lényegesen megsértettek; 25-ször, ha a biró az 1868. LIV. törvényczikk 306. §. által megengedett igazolási kére­lemnek helyt nem adott. 79. §. Az 1868. LIV. törvényczikk 327. §-ának második pontja a 332. §-sal és a 344. §. első be­kezdésével együtt hatályon kívül tétetik, s jövőre a zárlati és biztosítási kérelem iránt akár helyt KÉFVH. IROMÁNY. 1872—75. XVII. 22

Next

/
Thumbnails
Contents