Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

725. SZÁM. 161 51. §. Az itélet kihirdetése után a biró a feleket felebviteli jogukra figyelmeztetni, a törvényt nem tudó felekkel a sommás eljárásban érvényes felebbviteli szabályokat röviden megismertetni s hogy ezek megtörténtek, a jegyzőkönyvben feljegyezni tartozik. (38. §.) Az ítélettel meg nem elégedő fél, mindjárt annak kihirdetésekor köteles bejelenteni fölebbvitelét; a midőn egyszersmind annak indokait is szóval kifejtheti; ha ezt nem teszi, a bejelentett semmiségi panasz indokait 8 nap alatt mindenesetre vagy szóval előterjeszteni vagy külön írásban beadni, a bejelentett fölebbezésre nézve pedig az itélet azon pontjait, melyek által magát terhelve érzi, kijelölni tartozik. Azt, ki a semmiségi panasz indokait a fölebbi módon kifejteni, vagy a fölebbezett itélet sérelmes pontjait kijelölni elmulasztja, ugy kell tekinteni, mintha semmiségi panaszától vagy fölebbezésétől elállott volna; első esetben az iratokat a semmitőszékhez felterjeszteni sem kell, hanem, ha a fél fölebbezéssel is élt, s a fölebbezett itélet sérelmes pontjait kijelölte, az iratokat a fölebbezés elintézése végett közvetlenül a másodbirósághoz kell felterjeszteni, ha pedig a fölebbező fél az itélet sérelmes pontjait ki nem jelölte, a bejelentett fölebbvitelt az első biró hivatalból visszautasítani tartozik. Minden ítéletet a kihirdetés után 24 óra alatt egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe kell írni. 52. §. A fölebbviteli bíróságok határozatait az első-bíróság a feleknek szintén kihirdetni tartozik, — s az 51. §. rendeletét a másod-biróság, illetőleg a harmad-bíróság határozatainak kihirdetésénél is. meg kell tartani. 53. §. Fölebbvitel. Sommás perekben semmiségi panasznak és önálló felebbezésnek rendszerint csak a végitélet vagy ehhez hason hatályú végzés hozatala után van helye; véghatározat hozatala előtt semmiségi panaszszal, vagy önálló fölebbezéssel csak azon határozatok támadhatók meg, melyekre nézve a jelen törvény és az 1868: LIV. törvényczikk a semmiségi panaszt vagy az önálló fölebbezést kivételkép megengedi (az 1868: LIV. törvényczikk 99. §. s jelen törvény 31. 48 és 49. §§.) Ha azonban valamelyik fél, ügyvéd, megbízott vagy tanú az első bíróságnak oly határozatát, mely ellen véghatározat hozatala előtt semmiségi panasznak, vagy önálló fölebbezésnek helye nincs semmiségi panaszszal vagy fölebbezéssel támadja meg, az első-bíróság az ily jogorvoslatot vissza nem utasíthatja, hanem köteles a véghatározat hozatala után az indokolt semmiségi panaszt a semmitőszékhez, a külön használt fölebbezést pedig, ha a fölebbezett határozat sérelmes pontjai kijelölvék, a másod-bírósághoz fölterj eszteni. 54. §. A fölebbezés és semmiségi panasz korlátozása. Sommás perekben nincs helye fölebbezésnek: 1. Ha a sommás per tárgya járulékok nélkül készpénzben 50 frtot meg nem halad, vagy fölperes oly ingó dolog átadására, vagy oly kötelezettség teljesítésére kéri alperest szoríttatni, melyekre nézve kereset-levelében kijelenti, hogy azok helyett készpénzben a járulékok nélkül 50 frtot tul nem haladó összeggel megelégszik; az első biró ítélete ellen felebbezésnek helye nincs. KÉPVH. IROMÁNY. 1872 75. XVII. 21