Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

725. SZÁM. 157 Hasonló módon kell a süket, néma vagy süketnéma személyekkel tárgyalni. — Ha azonban «zekkel irás közvetítésével lehet tárgyalni, akkor a tárgyalás irás segedelmével történik. A felvett jegyzőkönyvet ők maguk olvassák el, és ha Írástudók, aláírásukkal megerősítik. 37. §. A csend és rend fentartása tekintetéből joga van a birónak, azon hallgatókat, feleket, ügyvédeiket vagy megbízottjaikat, kik a tárgyalást zavarják s annak méltóságát sértik, azon figyelmeztetéssel rendre utasitani, hogy ismétlés esetében a törvény teljes szigorát fogja alkalmazni, és ha ezen rendreutasitás nem használ, az engedetlen hallgatókat a tárgyalási teremből kiutasíthatja, a feleket, ügyvédeiket vagy megbizottjaikat pedig esetről-esetre 100 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalhatja, sőt a tárgyalást is rövid, de még is elegendő időre, az engedetlen fél vagy ügyvéd avagy megbízott költségére elhalaszthatja s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendeletére utasíthatja (jelen törvény 9. §.) Ha a kiszabott birság be nem hajtható, a bíró jogosítva van az elmarasztalt felet, ügyvédet vagy megbízottat, minden öt forintért egy napra elzáratni, sőt nagyobb kihágás vagy tettleges ellenszegülés esetében joga van a birónak a tettest azonnal letartóztatni s azt három napig terjedhető elzárásra Ítélni. Ha a rendzavarás a büntető törvények súlya alá eső cselekedetből áll, a bíróság a tárgyalás felfüggesztése mellett az esetről külön jegyzőkönyvet vegyen fel s azt a büntető eljárás megindítása végett a kir. ügyészhez tegye át. Ezen §-ban foglalt jogosítványok megilletik azon birót is, ki a tárgyalási termen kívül végez valamely hivatalos cselekvést. 38. §. Miután a bíró a feleket kihallgatta, jegyzőkönyvet vesz fel, mely magában foglalja: 1-ör, a tárgyalás helyét és napját, 2-or, a biróság megnevezését, 3-or, az ügyfelek- és ha voltak ügyvédeik vagy megbízottjaik nevét, polgári állását és lakhelyét ; 4-er, a per tárgyát; 5-ör, a tárgyalás menetét átalánosságban. Rendes perbeszédek a jegyzőkönyvbe fel nem vehetők. — A tárgyalás eredményét lényeges részeiben, különösen a felek kérelmeit, az ezek alapjául vett ténykörülményeket, a használt bizonyítékok felemlitésével maga a biró tartozik mindjárt a tárgyalás után a jegyzőkönyvben feljegyezni. ítélet alapjául csak a jegyzőkönyv tartalma szolgálhat, A biróság által hozott határozatokat, valamint a határozatok kihirdetése iránti megjegyzést szintén a jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a biró a felek előtt felolvassa s azt aláírja. A tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet és a határozatok kihirdetése iránti megjegyzést a, felek által is alá kell iratni. Ha valamelyik fél az aláírást vagy kézjegyének odatételét megtagadja,. •e körülményt a jegyzőkönyvben az ok rövid előadása mellett meg kell jegyezni. 39. §. Bizonyítási eljárás. Ha a szóbeli tárgyalás alkalmával fontos tény-körülmények vitásak maradtak, s bizonyítást kívánnak : a felek ezen ténykörülményeket és azon egyes bizonyítási eszközöket, melyeket ama ténykö-