Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-718. Solymosy Bálint határozati javaslata az ingatlanok ellen intézett végrehajtások iránt - 1872-719. Az állam és egyház közötti viszonyok rendezésére véleményadás végett kiküldött bizottság jelentése a polgári házasság ügyében
719. SZÁM. 135 sunk azt tűzte ki czélul, hogy az állam-ügyek a vallási és egyházi ügyektől lehetőleg és fokonként elkülönítessenek: akkor e czél fel természetes lépés az, hogy a házasság s általában a családi élet jogi, polgári ügyei s viszonyai a vallásiaktól kellőleg elválasztva, az állam kezébe adassanak s törvénynyel szabályoztassanak. A polgári házasságnak facultative, vagy a szükség eseteire behozásánál egyedül a kivitel külső módozatai járnának kevesebb nehézséggel, a mennyiben ez esetben könnyebb volna felsőbb közigazgatási tisztviselőkben a végrehajtásra alkalmas közegeket találni. Azonban ez esetben meg épen az anyakönyvi bejegyzéseknél más nemű és ujabb bonyodalmak merülhetnének fel. — Hogy fognak például az egyházak által tiltott, de polgárilag megengedett, s valamely felsőbb tisztviselő előtt megkötött házasságból származott gyermekeket, a községekben vezetett egyházi anyakönyvekbe törvényesekül beirni ? ugy, hogy egyéb körülményektől eltekintve is, részint az emiitett okból, részint a vallás szabad gyakorlatának már a reá vonatkozó törvényt előzőleg feltartóztathatlanul életbelépése folytán még akkor is kénytelenek lennénk gondoskodni a községekben polgári anyakönyvek vezetéséről, ha facultative hozatnék be a polgári házasság. — Továbbá, ha a polgári házasság kötelező alkalmazásával addig akarnánk várni, mig a községi élet mindenütt magától oda fog fejlődni, hogy a házasság-kötéseket s anyakönyvek vezetését már kezdetben is nehézség nélkül és teljes megnyugvással bizhatjuk minden helyen az elöljáróságra, félő, hogy ez annyi idő múlva következnék el, meddig nem halasztható jog-állapotunk teljes rendezése. Ha később fogunk is hozzá, a kezdet nehézségével akkor is meg kell küzdenünk. Egyébiránt a bizottság azon nézetben van, hogy a kezelést illetőleg nagyobb nehézségekre csak helyenként, kisebb községeink egy részénél számithatunk, és hogy a felsőbb hatóságok kellő felügyelete és vezetése mellett és az általunk is javaslóit átmeneti intézkedések segélyével a házasság-kötés és az anyakönyvek vezetése körüli teendők ma is bízhatók községi elöljáróságainkra ép ugy, miként pl. Francziaországban már a múlt század végén rájuk bizták, sőt jelenleg is hazánkban néhol akként vezettetnek az anyakönyvek, hogy a közrend és az állam érdekei is sürgősen kívánja, hogy az anyakönyvek vezetését az állam vegye saját kezelése és ügyelete alá. Ha kezdetben a kivitel több nehézséggel fog Is járni, de biztosan remélhető, hogy épen azon intézkedések, melyek a polgári házasság-kötések és az anyakönyvek vezetése érdekéből szükségesek lesznek, igen hatékonyan fogják előmozditani hazánkban a községi élet kifejlődését. Ezek azon főbb okok, melyeknél fogva a bizottság a polgári házasságnak általánosan kötelezőleg behozatalát ajánlja. A kivitelt illetőleg a következő javaslatokat terjeszti a tisztelt képviselőház elé: 1. Miután a polgári házasság behozatalának első és legnagyobb akadálya az, hogy nincs házassági anyagi törvényünk, utasítsa a képviselőház határozatilag az igazságügyministert arra, hogy legfeljebb a folyó év végéig nyújtson be törvényjavaslatot a házasság jogi viszonyairól és házasságkötés módozatairól. — (önként értetvén, hogy ezen törvényjavaslatban intézkedéseknek kellend foglaltatniok ugy a házasság-köthetés akadályairól, valamint az elválásokról, is.) A bizottság e törvényjavaslatot az év végéig elkészíthetőnek hiszi, ha az az örökösödési s egyéb anyagi viszonyok szabályozására nem terjeszkedik ki; •— s más felől ezen idő alatt elkészítendőnek véli, hogy az még ezen országgyűlés tartama alatt törvénynyé válhassak. 2. A házasság-kötés külső módozatait, s az anyakönyvek vezetését illetőleg a következőket véleményezi a bizottság: a) A házasságok polgárilag kizárólag polgári hatóságok — és pedig rendszerint községi elöljáróságok előtt köttessenek oly módon, hogy a hivatalos felelősség egyenlőn terhelje a birót, illetőleg a községi tanácsnak e czélra törvényben kijelölendő tagját, és a jegyzőt, s ennélfogva mindkettőnek jelenléte szükséges legyen.
