Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-714. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a képviselőháznak f. évi május hó 30-án tartott 248. ülésében az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatból a központi bizottsághoz visszautasitott 38. és 39., ugy a VI. fejezet 55-62. szakaszainak ujabb szövegezése tárgyában

126 714. SZÁM. A dij megemlitését pedig, mint nem e fejezetbe tartozót, teljesen mellőzte. A 39. §-ba a tisztelt ház utasításához képest csupán a jogosulatlan képviselet, és az ebből folyó visszaélések büntetése iránti intézkedéseket foglalván, e §§-at következő ujabb szövegezésben kéri elfogadtatni: 38. §. Az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni. A meghatalmazottak vagy közjegyzők általi képviseletre nézve az ez iránt rendelkező törvények és szabályok tartatnak fenn. 39. §. Azon nem-ügyvéd, ki a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, a királyi ügyész, kamara ügyésze vagy magán-fél panasza folytán 5—50 frtig, ismétlés esetében pedig 20 forinttól egész 100 forintig terjedhető pénzbirsággal büntetendő, s az ítéletben egyszersmind kimondandó: hogy az ekként megbüntetett egyén a feleknek képviseletétől eltiltatik. Ha a felek képviseletétől itéletileg eltiltott egyén ezen üzletszerű foglalkozást továbbra is folytatná, ily esetben három hónapig terjedhető fogsággal fenyítendő. A VI. fejezet §§-ra nézve: Az 54. §-al a jutalomdijnak szabad egyezkedés általi megállapítása elfogadva, s az ennek ellenébeni jogos leszállítás esetei az a) és b) pont által kellőleg meghatározva és kimerítve lévén; az 55. és 56. §. változatlanul fentartandó volna; az 57. §. szükségtelen kifejezéseinek mellőzésével következő ujabb szöveget nyerne: 57. §. „Az ügyvéd nincs jogosítva a képviseletére bízott ügy vagy per tárgyát magához váltani, az ily egyezkedés semmis; az ügyvéd pedig, a ki ily egyezkedésre lép, fegyelmileg fenyítendő." Az ügyvédi kamarának a meg nem állapított dijakra vonatkozólag az 58. §-ban körülirt befolyása positiv eredménynyel nem bírna, sőt az, az ez ügybeni eljárást a felek érdeke ellen hosszadalmassá, s a kamara elleni téves felfogások forrásává tenné, — azért a központi bizottság a kamara eljárását teljesen mellőzendőnek, s az illetékes biróság általi elintézést tartja egyedül fentartandónak, — az 58. §. e szerinti ujabb szövege igy hangzanék: 58. §. „Ha az ügyvéd a jutalomdíj s költségek iránt az általa képviselt féllel sem ki nem egyezett, sem általa ki nem elégíttetett, s ha magában a perben a polgári perrendtartás 252. §. értelmében saját fele irányában dijai még meg nem állapittattak: dijjegyzékét az illetékes biróság előtt per utján érvényesítheti." A §. 3-ik kikezdése változatlanul marad. Az 59. §., mert teljesen indokolt, változatlanul megtartandó. A 60. §. intézkedése mint nem jogos . A 61. §. pedig, mert a visszatartási jog helyes mértéke alig határozható meg, s annak e törvénybeni megállapítása az ügyvédeknek is inkább hátrányára, mint előnyére szolgálhatna, — teljesen elhagyandó volna. A 62. §. (most már 60. §.) irályi módosításokkal helyesbítve, következő szöveget nyerne: 1