Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
713. SZÁM. 99 S valóban a két fél, melyek mindenike mindvégig tevékeny résztvett az 1868[9-iki országos izraelita congressus tárgyalásaiban, s annak többségi és kisebbségi pártját alkotta, egyaránt hangoztatta az egységes zsidóság alap-codexéhez, s egyetlen összekötő hitkapcsához a Mózes-rabbi-féle hittörvényeket magában foglaló Shulchan-Aruchhoz való ragaszkodását, mely bár formaszerinti törvényül sehol sem nyilváníttatott, de a karaiták felekezetén kivül, minden ritus követő zsidó által érvényes zsinórmértékül s hitszabályzóul ismertetik. Világos az előadottakból, hogy Magyarországban különböző izraelita zsinagógai rítusok igenis, és azoktól függetlenül különböző izraelita pártok s különböző párti hitközségek is léteznek ugyan; de sem állampolitikai értelemben törvényesen elismert, sem dogmatikai szempontból lényegileg különvált két izraelita felekezet nem létezik, s igy ez alapon az izraelita iskolai alap kétfelé osztását még akkor sem lehetne követelni, ha az alapitó-levélben annak oszthatlan alapként leendő állami kezelése oly határozottan ki nem volna kötve. IV. Miután a fentebbiekben az izraelita iskolai alapnak keletkezését, jogi természetét és rendeltetését, s nevezetesen oszthatatlanságát történelmileg kimutatni igyekeztem, s ezzel annak, általános elvi állását, ugy hiszem, eléggé felfejtettem, különösebben is ki kell terjeszkednem az egész alap kérdésének egyik részletére: tudniillik a rabbi-képző-intézet kérdésére, miután ez képeztea legfőbb vitapontot az 1868;9-iki izraelita congressuson is, ez ellen voltak kezdettől fogva intézve az ortliodox párt megtámadásai, s a jelenleg tárgyalás alatt lévő kérvényekben is a rabbi-seminarium felállításának •—• egyik felől sürgetése, másik felől az alap kért felosztásáig való elhalasztatása képezi a * tulaj donképi sarkalatos pontot. Azok után, a miket az egész alap jogi természetéről az I. alatt elmondottam, jogi szempontból kevés, a mit még különösen a rabbi-seminariumot illetőleg mondanom kell. Az 1856. márczius 29-én kelt legfelsőbb elhatározás, mely az izraelita iskolai alap rendeltetési czéljait először tűzi ki részletesen, első helyen említi, mint fentebb kimutattam, a rabbi-seminarium felállítását. S e sorrendtől az alapító szándékának nyilvánításában később sem történt eltérés; nem jelesen az 1869. június 14-én a congressus határozatait, s azok közt a rabbi-seminariumra vonatkozót is megerősítő királyi rendeletben, s nem az 1873. május 6-án kelt legfelsőbb elhatározásban. Igaz, hogy eredetileg nem egy, kizárólag a magyarországi izraeliták, hanem közösen az (akkori) összbirodalom izraelitái számára a magyarországi izraelita alapnak is aránylagos hozzájárulásával felállítandó rabbi-seminariumról volt szó. De ez, valamint egyfelől magyarázatát leli az akkori mindenben összbirodalmi centralisatióra irányzott törekvésben, másfelől indokolva volt a csak egy millióra tervezett alap korlátoltsága által is, melynek a rabbi-seminariumon kivül még más, nem kevésbé fontos rendeltetési czéljai is voltak. Azóta mind a két ok megszűnt. Az összbirodalmi eszme s arra irányzott központosítási törekvés elejtetett s a rabbi-képzésnél több okból nem kevéssé fontos, nemzeti culturai szellemre való tekintet is előtérbe lépett, mely ha csak anyagi erő engedi, kívánatossá teszi egy, kizárólag magyarországi izraelita rabbi-seminarium felállítását. Másfelől, mint alább kimutatva van, az eredeti egy millió törzstőkéből időközben tetemesen felszaporodott alap ily rabbi-képezde összes költségeit megbírja, az alap egyéb kijelölt czéljainak megrövidítése nélkül. E két tény eléggé magyarázza és indokolja az eredeti tervtől való eltérést, mely egyébiránt az 1856. márczius 29-iki elhatározás szavai betűszerinti értelmének szempontjából sem tekinthető jogosulatlannak, miután annak a) pontjában „egy rabbi-intézet felállítása" mondatik egyszerűen, s 1 ?,*
