Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-625. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „a gyakorlati birói vizsgáról” szóló 287. számu törvényjavaslat tárgyában

68 625. SZÁM. teleivel nem találja teljesen összhangzónak. Csak akkor, ha mindkét kir. Ítélőtáblánál állandó vizsgálati bizottság alakittatik, leend emberi lehetőség szerint elkerülve az, hogy különböző jelöltek irányában ne alkalmaztassák a szigornak s igényeknek feltűnően különböző mértéke; csak a mondott feltétel alatt leend megvalósítható a vizsgák hosszabb sorozatának egyöntetűsége s magának az egész vizsgarendszernek igazságossága. E tekintetekből kiindulva, az osztály következő szerkezettel véli fölcserélendőnek a 2-ik §. bekezdését: Mindkét kir. Ítélőtáblánál az illető Ítélőtáblai elnök állandó vizsgáló-bizottságot alakit s annak tagjait az igazságügyi ministernek előre bejelenti." A 4-ik §-hoz. A három évi joggyakorlati időnek beosztását a VI. osztály összhangba véli hozandónak a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV. törvényczikk 7. §-a b) pontjában foglalt beosztással, nem tartván czélszerünek azon eljárást, hogy a gyakorlati birói vizsgálat előfeltételei a két törvényben minden ok nélkül eltérőleg állapíttassanak meg. Változtatás csak annyiban szükséges, a mennyiben jelen törvényjavaslat a kir. közjegyzőkre vonatkozóval csaknem egyidejűleg kerülvén törvényhozási elintézés alá, az osztály nézete szerint már a köztük létező organicus összefüggésnél fogva is lehetetlen utóbbit tekinteten kivül hagyni, illetőleg meg nem engedni azt, hogy a jelöltnek valamely kir. közjegyzőnél töltött joggyakorlati ideje egyenértékűnek vétessék az ügyvédi vagy kir. ügyészi joggyakorlattal. Mindezeknek alapján az osztály következőleg tartja szövegezendőnek a 4-ik §. első bekezdését: „A három évi joggyakorlatból legalább egy év valamely bíróságnál, a más két év pedig valamely bíróságnál, vagy kir. ügyész, kir. közjegyző vagy ügyvéd mellett töltendő. A 6-ik §-hoz. A törvényjavaslat 6-ik §-ában az osztály véleménye szerint nincs kellő figyelem fordítva azon körülményre, hogy a két kir. ítélőtábla területén különböző polgári, büntető sat. törvények vannak érvényben. E körülmény pedig annyival fontosabb, mert a jelölt, ki bármelyik kir. ítélő táblánál vizsgázott, mindkettőnél bíróvá nevezhető s így birói állást nyerhet a budapesti kir. itélő táblánál, vizsgázó a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén is, a nélkül, hogy például az ott fönálló büntető törvényeket legkevésbbé is tartoznék ismerni, a mi aligha szolgáland előmozdítására az igazságszolgáltatás jóságának. De tekintetbe vételt érdemel e körülmény azért is, mert nem lehet, helyesebben szólva nem szabad megengednünk azt, hogy a maros-vásárhelyi kir. ítélőtáblánál vizsgázó ne köteleztessék a budapesti kir. itélő tábla területén érvényes törvényekből is igazolni képzettségét; megfelelő reciprocitás nélkül pedig azon kellemetlenség áll be, hogy amott a gyakorlati birói vizsgálat szinte kétszer oly terhes lesz, mint a budapesti kir. itélő táblánál, a mi — ha el is tekintünk igazságtalan voltától — szükségképen maga után vonja azt, hogy a jelöltek aránytalanul nagy száma a Királyhágón túli hazarészből is a gyakorlati birói vizsga letételére a budapesti királyi ítélőtáblához fog csődülni. Az osztály nézete szerint mindezeknek csakis az által lehet elejét venni, ha a kir. ítélőtáblák területén fönálló törvények mindkét kir. ítélőtáblánál tárgyai lesznek a gyakorlati birói vizsgának. Ennélfogva a 6-ik §. igy szövegeztetnék : „A gyakorlati birói vizsga tárgyai: a magyar közjog, a mindkét kir. Ítélőtábla területén érvényes polgári, büntető, bánya, váltó, kereskedelmi, anyagi s alaki jog stb." A 9-ik §-hoz. E szakasz azon intézkedését, mely szerint a jelöltnek másodszori visszautasítás esetében a vizsga ismétlése többé nem engedtetnék meg, az osztály több s nézete szerint igen fontos