Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-648. A IX-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz

200 648. SZÁM. Az állami lóteny ész-intézeteknél, tenyészanyag vásárlásra felvett 60.000 forint a ménesintézetek rendes kiadásai közé helyezendő át. A gazdasági építkezésekre 3 évre felvett évenkénti 60.000 forintnak, és igy 180.000 forintnak a költségvetésbe felvételéhez az albizottság pénzügyi szempontoknál fogva nem járulhat, mert a ménesek lóállományának fokozatos megszorítása folytán nélkülözhetővé váló épületek némi átalakítások után részben gazdasági czélokra is alkalmaztathatnak. A nagyobb építkezések egyáltalán elhalasztandók a jelen viszonyok között, nélkülözhetlen kisebb javítások, átalakítások, és pedig a rendes költségekből fedezhetők. A mi a cselédalakokat illeti, kívánatos ugyan, hogy a személyzetnek megkezdett polgárosítása minél előbb egészen keresztülvitessék, de nagyobb építkezések nélkül is elérhető lesz ezen czél az által, hogy a lóállománynak fokozatos leszállítása folytán, a szükséges személyzet is elhelyeztethetik a jelenleg létező épületekben is. A vallás- és közoktatásügyi minister költsége. Ezen tárcza költségvetésére nézve két általános megjegyzést bocsát az albizottság előre. 1-ör kívánatosnak tartja, hogy a ministerium kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálása mielőbb fejeztessék be, hogy a befejezett vizsgálatok után ezen kérdés mielőbb megoldást nyerjen. 2-or a közoktatásügy egységes vezetése szempontjából a tanintézetek általában a közoktatásügyi minister vezetése alá lennének rendelendők. A tanulmányi ügyek igazgatása. Első czim a tankerületi főigazgatóságokra nézve az albizottság azon nézetben van, hogy miután a középtanodák rendezése alkalmával fog a törvény a középtanodák felett gyakorlandó állami felügyeletre nézve is intézkedni, — ezen kérdésről az albizottság nem nyilatkozik; azonban azon reménynek ad kifejezést, hogy a középtanodákra nézve megállapítandó állami felügyeletet sikerülend a központi igazgatásnál eszközlendő megtakarításokkal kapcsolatosan és azokkal combinálva akkép szervezni, hogy abból az eddigieknél nagyobb terhek ne háruljanak az államháztartásra. A tanfelügyelő-intézmény az albizottság véleménye szerint jelen alakjában nem lesz fentartható, de a tanfelügyelők általában az állami felügyelet szempontjából nem mellőzhetők. Ezen intézmény azonban eredménynyel és hivatásának megfelelőleg csak akkor fog működhetni, ha szorosan összefüggésbe hozatik azon körrel, melyben működni hivatva van, és igy első sorban a törvényhatósági szervezettel. Azért a tanfelügyelői intézmény akkép rendezendő, hogy magában álló elkülönitett hivatalt többé ne képezzen, hanem a főispánnak alárendelve, mint a kormánynak népnevelési ügyekben közege, közvetlen összeköttetésbe lépjen a törvényhatósággal. A viszony, melyben a tanfelügyelők a megyei állandó választmányhoz állani fognak, részletesen szabályozandó lesz. Ezen kérdésnek szabályozása által a tanfelügyeletnél is történhetnek megtakarítások; valamint megtakarítható lesz a megyei iskola-tanácsok költségeinél is nem épen jelentéktelen összeg az által, ha az iskola-tanács azon hatásköre, mely szerint iskola-ügyekben határoz, a megyei állandó választmányra ruháztatik. Az iskolai tanács pedig mint megyei szakbizottság tartatnék fenn véleményező joggal és hatáskörrel. Ezeknek költsége tehát évi 38.000 frttal meg lesz takarítható.