Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-642. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

14G 642. SZÁM. nélkülöző fizetési meghagyás ellenében az ugyanolyan ellenmondást megengedni. De ha adós nem saját személyes birói illetősége előtt, melyet rendes lakhelye vagy állandó szállása jelöl ki, hanem bármely távol eső bíróság előtt is a meghagyási eljárásba vonható, neki már az ellenmondás érvényesítése nehezítve van, de nehezítve van a perfolyam azon joghatályának esetleges felhasználása is, melyről a 9-ik §. rendelkezik. E nehezítést a térbeli távolság s ennek következményei idézik elő. Ezen kivül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez eljárásnak nemcsak az egyszerűség, hanem egyszersmind a gyorsaság is főkelléke. Ha pedig az első kézbesítés s a további érintkezés csak más hatóság által megkeresések utján történik: a gyorsaságnak egyik alapföltétele már föl van adva s ez a hitelezőre nézve sem jár semmi előnynyel. Lényegileg ezen felfogást érvényesiti a braunschweigi, bajor és több törvény is. 4. §. A fizetésmeghagyás iránti kérelemnek írásban vagy élőszóval (21. §.) lett előterjesztése a kérelem tartalmára nézve különbséget nem idéz elő. Az eljárás természete nem engedi, hogy a kérvény mindazokat szükségkép tartalmazza, melyek az 1868. LIV. törvényczikk 64. és 65. §§-aiban a keresetlevél kellékei közé soroltatnak. Különben is az alaki jogfejlődésének mai fokán e kellékek közül már többet feleslegesnek tart, vagy legalább szükségesnek nem tekint. A követelés alapjának határozott és rövid előadásához elég, ha a jogczim: kölcsön, életjáradék, haszonbér, áruvétel stb. szavakkal egyszerűen jeleztetik. * 5. §. Hogy egy és ugyanazon kérvényben több önálló követelési tárgy is fölvétessék : erre nézve semmi elvi akadály fenn nem forog. E határozmány csak megegyez az 1868. LIV. törvényczikk 66. §. b) pontjával. Hogy azonban a külön önálló követelési tárgyak egymástól elkülönittessenek s külön összegekben nyerjenek kifejezést: ezt nemcsak a dolog természete, hanem a 7. és 14. §§-ok tekintetbe vételével a hitelező s általában az ügyfelek érdeke egyaránt megköveteli. 6. §• A kérvény azonnali elintézése azt teszi, hogy a biró jelentkezés esetén a kérvényt halladéktalanul átvizsgálja, a meghagyási jegyzőkönyvbe bevezeti, lényeges tartalmával a kezénél levő meghagyási űrlapot kitölti s ennek kézbesítését elrendeli. Ez néhány perez műve. Erre vonatkozólag közelebbről az ügyviteli szabályoknak kell rendelkezni. 7. §. A meghagyási eljárás, a mint egyetlen alapföltétele is hiányzik: jelentőségét, hasznát, elvi jogosultságát elvesztette. Ezt a biró a kérvényből ítéli meg s ha ez nem teljes: a visszautasítás az egyetlen helyes intézkedés. Hogy a kérvény akkor is visszautasítandó, ha a fizetési meghagyás a követelésnek csak egy részére volna kiadható: ezt szükséges megállapítani, miután enélkül megtörténhetnék, hogy egy és ugyanazon követelés egyik része meghagyási, másik része rendes eljárás utján jönne birói eldöntés alá s a két nemű eldöntés sem egymással, sem a követelés természeténél összhangba nem jöhetne, s ez esetben a beavatkozási, szavatosi s különösen a viszonkereseti jogok is felette megzavartathatnának, valamint a netaláni mellékkövetelések elintézése is megnehezittetnék.