Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-588. Törvényjavaslat, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről és kártéritési kötelezettségről

588. SZÁM. 57 10. §. A bűntett vagy vétkes gondatlanság megbüntetésére vonatkozó törvények és szabályok a jelen törvény által nem érintetnek. 11. §. A jelen törvény 1. §-ában nem érintett károk megtérítésére nézve továbbra is a fenálló törvények, szabályok és gyakorlat követendő. 12. §. A jelen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép. 13. §. Annak végrehajtásával az* igazságügyi, pénzügyi és közmunka s közlekedési ministerek bízatnak meg. Budapest, 1874. február 14-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. Melléklet az 588. sz. irományhoz. Indokok. A szállítási üzlet jogi természetével szoros kapcsolatban van azon általánosan elismert és kétségbe nem vont jogszabály, mely szerint a szállító mindazon kárért, mely a szállítás következtében okoztatik, az általános kártérítési elvek értelmében felelős. Érvényre emeltetett ezen elv hazai törvényhozásunkban is, az 1840. évi XX. t.-cz. 4., 5. és 6. §§-aiban, melyekben a fuvarosok felelőssége szabályoztatik. A vasutak, mint kizárólag szállítással foglalkozó nagymérvű ujabb vállalatok, üzletük természeténél fogva szintén ezen szempontok alá esnek, melyek a számítási üzlet jogi természetéből folynak. Teherszállításnál a vaspályák kártérítési kötelezettsége, az általános magánjogi kártalanítási elvek alapján, nem is vonatott kétségbe, és ezen elvek alkalmazása nem is okozott nehézséget. Sokkal bonyodalmasabb és nehezebb azonban a vaspálya kárpótlási kötelezettségét azon esetekben meghatározni, mikor üzeme folytán emberhalált vagy sértést szenvedett. Itt a kárpótlási igények megállapításánál tekintetbe veendő jogi mozzanatok oly sajátságosak és gyakran oly nehezen felismerhetők, hogy általános lett azon meggyőződés, miszerint ezen sajátszerű viszonyokra külön törvény hozatala szükséges. A felmerült nehézségek nem a kártalanítási alapelv lényegére vonatkoztak, hanem leginkább onnan eredtek, mivel az uj közlekedési eszköznél olyan mozzanatok merültek fel, melyeket a fenálló bizonyítási szabályok alkalmazása mellett bebizonyítani, s igy a biró határozathozatala alá vonni nem lehetett. KÉPVH. IEOMÁNT. 1872—75. xn. . 8