Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-587. Törvényjavaslat, a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról

587. SZÁM. 51 587. szám. Törvényjavaslat a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról. A csőd megnyitását elrendelő minden itélet, a kihirdetéssel egyidejűleg közlendő az azon törvényszék mellé rendelt kir. ügyészséggel, mely a csőd megnyitását elrendelte. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék az általa hozott csőd-megnyitási Ítéletet, a kihirdetéssel egyidejűleg a pesti kir. törvényszékkel és az e mellett létező kir. ügyészséggel különkülön átirat mellett közli. A pesti kir. törvényszék elnöke köteles az ítéletet a vizsgálat eszközlése végett a törvényszék bírói tagjai közül kinevezett vizsgáló bírónak haladéktalanul átadni. 2. §. A kir. ügyész jogában áll mindazon iratokat, kereskedelmi könyveket s okiratokat, melyek tartalmának ismeretét, a bukás valódi okainak kinyomozása, vagy a hamis, illetőleg vétkes bukás iránti feljelentés, vagy gyanú folytán a bűnvádi eljárás czéljából szükségeseknek tart, habár azok a csődbíróságnál vagy pedig a perügyelőnél léteznének, bármikor megtekinteni s azokból kivonatokat, vagy másolatokat venni. Ugyanezen jog illeti a vizsgáló birót is, a ki ezen felül jogosítva van.: a vizsgálat czéljaira szükséges iratokat, könyveket vagy okiratokat lefoglalni, s a mennyiben a törvényszéknél léteznének, azoknak a vizsgálati iratokhoz való csatolása iránt a törvényszékhez előterjesztést tenni. 3. §. A bukottnak a bukás okai iránt a csődbírósághoz beadott és az által másolatban a vizsgáló bíróval közlendő nyilatkozatára vonatkozó észrevételek (1840 : XXII. 125. 126. §§.) a kir. ügyészségnél vagy a vizsgáló bírónál adandók be, s ha szóval tétettek volna, jegyzőkönyvbe iktatandók. 4. §. A kereskedési könyvek és levelezések, valamint egyéb adatok megvizsgálása, a kir. ügyészségi tag közbejöttével a vizsgáló biró, illetőleg a büntető törvényszék által eszközöltetik. 5. §. Ha a bukott megszökött, a távollevők elleni eljárásra nézve gyakorlatban lévő szabályok követendők. Ha pedig vagyoni állapotát az 1840: XXII. törvényczikk 11-ik szakaszában meghatározott módon a csődbíróságnál nem fedezte fel, vagy bukásának okait a meghatározott idő alatt nem terjesz7*