Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-575. A tanügyi bizottság jelentése a tanuló ifjuság katonai és fegyvergyakorlatairól szóló törvényjavaslat tárgyában
575. SZÁM. 29 Á bizottság véleménye szerint e katonai oktatás jól alkalmazva egyfelől az ifjaknak az iskolában eszközlendő testi és szellemi kiképzését nem akadályozza, sőt előmozditja, másfelől az ország véderejének érdekéből is üdvös eredményeket igér, mert példánakokáért az igy tanult ifjakból lehetne néhány év múlva a honvédségnél a rövid szolgálati idő daczára is alkalmas altiszteket képezni, sőt ha ezen oktatás általánossá válnék, idővel tán a tényleges szolgálati évek számát is le lehetne szállítani. Azonban, midőn a bizottság ekként teljes mértékben méltányolja 5 'a tanuló ifjúságnak katonai gyakorlatban való oktatását, más oldalról czélszerütlennek, sőt a rendes iskolai nevelésre és oktatásra nézve több tekintetben hátrányosnak tartaná, hogy a katonai tanitás az iskolai neveléstől elkülönzötten szerveztessék, ha a növendékek legalább a gyakorlatok ideje alatt tanintézetbeli' tanáraik hatósága s ügyelete alól elvonatva, más talán paedagogiailag nem is képzett egyének rendelkezése alá helyeztetnének. Nem akarjuk ez alkalommal e kétféle (t. i. katonai és polgári) elkülönzötten kezelendő oktatásból származható bajokat részletesen elsorolni, elégnek véljük ez iránti aggodalmainkat általánosságban jelezni. Ámde maga a czélzott katonai képzés érdekéből sem látjuk szükségesnek, hogy ez külön, önállóan szerveztessék. Ellenkezőleg azt hisszük, hogy a törvényjavaslatban tervezett katonai gyakorlatok minden tekintetben nagyobb sikerrel taníthatók az iskolában és szükséges testgyakorlattal combinálva, akként, hogy ennek kiegészítő részét képezzék, annyival inkább, mivel katonai szakértők nyilatkozása 3zerint is a test fejlesztésére és az ügyesitésre szükséges közönséges gymnastikától különböző katonai gymnastika nincs és a czéllövést és némely katonai mozdulatokat kivéve, a katonai gyakorlatok a közönséges gymnastika alkalmazásában állanak. A bizottság javaslatának megállapításánál épen azon alapelvből indult ki, hogy az ifjúságnak valóban szükséges katonai oktatása magának az iskolai általános nevelésnek és oktatásnak képezze kiegészítő részét, azzal egyenlő elvek szerint, együtt és ugyanazon igazgatóság vezetése alatt eszközöltessék magában az illető tanintézet körében. Ennélfogva a bizottság „a tanuló ifjúság katonai fegyvergyakorlatairól" szóló külön törvényjavaslat elfogadását a tisztelt képviselőháznak nem ajánlja; hanem e helyett azon javaslatát terjeszti elő, hogy az ifjúság katonai oktatására szükséges intézkedés a középtanodai oktatást szabályozó törvényben vétessék fel, ugy, miként ezt a tanügyi bizottság a „gymnasiumi és reáliskolai oktatásról" általa szövegezett törvényjavaslat 23. §-ban szerkesztve indítványozza, és hogy ez ügyben majdan hasonlóul rendelkezzék a törvényhozás mind a népiskolai törvényben annak kilátásba helyzeti némely pótlássai s módosításai alkalmával, mind pedig a szakiskolákról alkotandó törvényben. A tanügyi bizottság véleménye szerint a középtanodai törvényjavaslatnak ezen általa szövegezett 23. §-ban: 1. az elfogadásra nem ajánlott törvényjavaslatból is mind az bennfoglaltatik, mi az ifjúság katonai oktatására valóban szükséges; továbbá fenn van tartva a honvédelmi ministernek ez ügyben czélszerü befolyása ; és intézkedve van az iránt is, hogy e katonai gyakorlatok szakavatott egyének közvetlen vezetése alatt eszközöltessenek; de 2. másfelől meg van óva az iskolai oktatás és igazgatás egysége, — a katonai gyakorlatok & rendes gymnastikával és az iskolai neveléssel organicus összefüggésben vannak tartva, — és végre el van kerülve az, hogy ezen katonai oktatásra mindenütt külön katonai al- és főtanitók alkalmaztassanak. (A ministeri javaslat értelmében mintegy 139 al- és 79 főtanitó kellene.) A bizottság javaslata szerint csak ott kell külön tanítókat alkalmazni e czélra, a hol az illető tanintézet tanítói személyzetében nincs erre képesített egyén.
