Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-611. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számu törvényjavaslat tárgyalásáról

278 611. SZÁM. 84. §. A vizsgáló biztos kihallgatja a vádlottakat, a panaszlót, illetőleg érdekelt feleket; szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait megvizsgálja, sőt azokat le is zárolhatja és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál. A mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszköz léseért, a vizsgáló biztos az illetékes bíróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni, és a biztost a kitűzött határnapról értesíteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések és azok megesketése iránt indítványt tehet. A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, ha vallomásuk döntő befolyással birni látszik, és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők. 85. §. A vizsgáló biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet, és ezt a vizsgálat befejezése után, az összes iratokkal együtt, a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze szintúgy, mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják. Ha ez iránt a kamara ügyésze és a vizsgáló biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi bíróság határoz, mely határozat ellen fellebbvitelnek nincs helye. A vádlott is, ha magát a vizsgáló biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást. 86. §. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezte, illetőleg kiegészítése után, az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt, köteles indítványát, az összes iratokkal együtt, a fegyelmi bíróság elnökének benyújtani. 87. §. A kamara ügyészének indítványa felett a fegyelmi bíróság határoz. E határozat a 82. §-ban megnevezetteknek kézbesítendő és a meg nem elégedő felek, a határozat kézbesítésétől számítandó három nap alatt, fellebbezést használhatnak. (82. §.) A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő. 88. §. Ha a vádhatározat jogerőre emelkedett, az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat, s a fegyelmi bíróság által netán kijelölt tanukat és szakértőket, illetékes bíróságaik utján, megidézteti, s a határnapról egyúttal a kamara székhelyén lévő királyi ügyészt és magánfeleket értesiti. A kamara ügyésze és a vádlott jogosítva van ezen határozatnak legalább 8 nappal a tárgyalás előtt történendő kézbesítésétől számított határidőnek első felében uj tanuk megidéztetését kérni, mely kérelem felett a fegyelmi bíróság határoz. Ebbeli határozat ellen csak a véghatározattal egyidejűleg lévén fellebbvitelnek helye. A mennyiben a megidézett tanú meg nem jelennék, pénzbírság vagy kényszerítő eszközök alkalmazása végett az illetékes bíróság megkeresendő.