Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-605. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

605. SZÁM. 241 határozza azon feltételeket, melyek alatt a tandijak elengedendők. Rendes vagy rendkívüli tanár az egyszerű tandíjnál magasabbat semminemű tantárgy előadásáért sem követelhet. 29. §. A rendes és rendkívüli tanárok és a tanítók nyugdíjra jogosított állami tisztviselők. A nyugdíjrendszer külön törvényben állapittatik meg. 30. §. Az összes tudomány-karok tanártestületeinek javaslata alapján a közoktatásügyi minister szabályrendeletileg állapítja meg minden tantárgyra nézve, hogy az egyes tantárgyból hetenkínt hány órán át tartassanak előadások, s hogy a tantárgy előadása hány tanfélév alatt fejeztessék be, — s a tanár köteles a tananyagot ugy osztani be, hogy hallgatói az ezen szabályrendeletben kitett idő alatt az illető egész tudományszakkal megismerkedhessenek; — egyébkint a tantárgyak előadásában azok szellemére, irányára és terjedelmére nézve minden tanár szabadon követheti meggyőződését. 31. §• A rendes és rendkívüli tanárok éltük hosszára neveztetnek ki és közbüntény, hivatali hanyagság, vagy erkölcsi vétség eseteit kivéve, el nem mozdíthatók, sem pedig beleegyezésük nélkül, kivéve öregségi elgyengülést vagy oly betegséget, mely a tanári működésre teljesen alkalmatlanná teszi nyugalomba nem helyezhetők. Bűntény esetében a köztörvény intézkedik s a rendes bíróság határoz a tanár állása felett is, tanári működése azonban már a bírói vizsgálat megkezdésekor felfüggesztetik. Hivatali hanyagság és erkölcsi vétség esetében a vádlott tanár felett külön fegyelmi bíróság ítél. 32. §. A fegyelmi bíróság az egyetem összes tanárai közül sorshúzás utján választott tizenöt tagból áll, kik közül visszavethet a vádlott négyet, és a vádló is négyet. Azon tagok, kik a vádlott és vádló visszavezetése után fenmaradnak, saját kebelükből elnököt választanak és szavazattöbbséggel ítélnek A vizsgálat teljesítése iránt az egyetemi tanács intézkedik s e czélra azon tanárok közül, kik sorshúzás utján nem jutottak a bíróságba kiküld egy, vagy ha az ügy minősége kívánja, több tagot, kik a vizsgálatot teljesitik s ennek befejeztével a vizsgálati iratokat átadják a bíróság választott elnökének további eljárás végett. Ezen bírósághoz tartozó esetekben hivatalból vádló azon kar dékánja, melyhez a vádlott tartozik, — azonban vádat emelhet az illető tudománykar is szavazattöbbséggel választott megbízottja által. Ha fegyelmi eljárás dékán ellen indítandó meg, akkor az egyetem rektora, vagy az illető tudomány-kar tanártestületének szavazattöbbséggel választott megbízottja emelhet vádat A rektor ellen bármelyik dékán, vagy bármelyik tudománykar tanártestületének szavazattöbbséggel választott megbízottja léphet fel vádlóul. A vád alá helyezést s a fegyelmi bíróság megalakulását vádló kívánatára az egyetemi tanács rendeli el. A fegyelmi bíróság ítélete, ha a vádlott bűnösnek találtatik szólhat annak tanári állomásáról való elmozdítására, vagy nyugalomba helyezésére. A rendszeresen alkalmazott, valamint a magántanárok előadásainak rendszerére, irányára és szellemére vonatkozó biráló nyilatkozatok nem képezhetik az egyetemi fegyelmi bíróság ítéletének tárgyát, miért is az ilyen esetekben, vagy ilyen indokokból hozott Ítélet a közoktatási minister által megsemmisíttetik. 33. §. Az egyetemi hallgatók vagy rendesek, vagy rendkívüliek. Rendes hallgatókul felvétetnek mindazok, kik a gymnasium, vagy reáltanoda utolsó osztályát jó sikerrel végezvén, az egyetemi tanulKÉPVH. IBOMINT. 1872/75. xn. 31