Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-595. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

188 595. SZÁM. metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le­e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapí­tandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tő-árt számítva) tekintettel nemcsak a termelhető, de a helybeli viszonyok szerint tényleg értékesíthető famennyiségre is az erdei mellékhaszonvételek u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs, a miből mivelési költség fejében az erdőtenyész­tésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye-, eperfa és hasonnetnü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsöskertek vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejé­ben a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-kertek és parkok a legjobb minőségű rétek, a vadaskertek a legjobb minőségű erdők gyanánt becsülendők meg. 17. §• A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részén szokásos gaz­dálkodási rendszer alapján, szőlőknél az utolsó 15, egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év eredményéből számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga a jelen tör­vény hatálybaléptét megelőző hat év középáraiból számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobbmérvü építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költ­ségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvé­dek és a telek, vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések és árkok stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók. 19. §• A becslésnél a termények árául az utolsó hat év alatt fennállott középárak átlaga veendő. Oly terményeknél , melyek eladás végett vásárra vagy valamely gyárhoz vitetnek, az illető piaczi vagy gyári más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul. Azon vidékekben, melyek e kiszámítási időszak folyama alatt vasúti összeköttetést nyertek, a szállítási költségek ugy számitandók le, mintha a vasút már az egész idő alatt létezett volna. 20. §. A megállapított ár helyben piaczczal bíró községekre nézve minden levonás nélkül, más községekre nézve pedig a vitelbér levonásával alkalmaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents